Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)

Bevezetés

23 engedélyt megadja. Külön határőrvidéki viszonyok követelték, hogy az 187 7 : XXVI. t.-cz. a határőrvidéki vasutaknak állami építését megállapítsa. Egyébként kamatbiztositás és állami támogatás nélkül engedélyeztettek a nagysurány-nyitrai vasút 1875 : XLII., a tótmegyer-nagysurányi vasút 1875 : XLI1I. és az arad-kőrösvölgyi vasút 1875 : XL1V. t.-cz. Széli Kálmán a hitelügy terén az eddig követett rendszerrel, specziális kölcsönök fölvételével szakított és meghonosította a járadékkölcsönt, még pedig az akkori pénzügyi helyzet mellett a 6°/

0-os aranyjáradékkölcsönt. A különböző törvények -által engedélyezett összegekre kibocsáttatott 1876. évben 40,000.000 aranyforint névértékben, 80"5 árfolyammal, miből befolyt 37,034.765 frt bankértékben és az állam rendelkezésére jutott 36,970.471 frt 32 kr. — 1877. évben kibocsáttatott 31,955.775 aranyforint névérték 80'8 árfolyammal, miből befolyt 30.714.915 frt 65 kr és az állam rendelkezésére jutott 29,114.481 frt 32\

2 kr. — 1878. évben kibocsáttatott 146,719.925 aranyforint 76'20 árfolyammal átlagban (tőzsdei uton értékesíttetvén a kibocsátott járadék), miből befolyt 129.382.810 frt 26 kr és az állam részére jutott 124.084.179 forint 82 kr. Az 1875: XLI. és 1876: XI. t.-cz. által kibocsátani engedélyezett u. n. vasúti beruházási kölcsönt Széli nem vette igénybe, ez csak később (1880-ban) lett kibocsátva.— A miért első sorban Tisza Kálmán átvette a kormány gondjait, a pénzügyi egyensúly helyreállítása Bosznia occupatiojával és Széli Kálmán visszalépésével ismét a homályos jövő titkos kérdésévé vált. Elhagyatva attól, kinek pénzügyi képzettségétől várta leginkább a pénzügyi rendezés lehetőségét; szemben az ország közvéleményével, mely kárhoztatta az occupatiot és a kormánypárt legjobb tagjainak kilépését vonta maga után; mindezekhez a bizonytalan politikai helyzet, mely az occupatioval a háborús viszonyokat a keleten éppen nem szüntette még meg: Tisza Kálmán hazaszeretetének és államférfiúi tehetségének egész nagyságában jelenik meg. midőn el nem csüggedve, a veszélyekkel és a leendő támadásokkal számolva, továbbra is kezeiben tartja a kormány gyeplőit. Azon tizenöt év alatt, melyben Tisza Kálmán ministerelnök volt, számos válságos napokat látott; látta, hogy azok az eszmék, melyekért az ellenzéki padokon rajongott, a bársonyszékből megvalósithatlanok: látta mint száll le a tömjénfüstös népszerűség a gyülölségig határos ellenszenvvé látta miként válnak el legmeghittebb barátjai az általa lobogtatott zászló-