Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)

Bevezetés

22 háztartásban az adósságok összege nagyobbodott, és a deficit ismét emelkedett: az első sorban a boszniai occupationak és a vele kapcsolatos háborúnak tulajdonitandó. Széli Kálmán a legnagyobb részben Ghiczy által tervezett adóreformokat keresztül vitte. A földadó szabályozásáról szóló 1875 : VII. t.-cz. még a Wenckheim-Tisza kormány életbe előtt tárgyaltatott az országgyűlésen. A házadó az 1875 : XXIII. t.-cz. által fölemeltetett. A jövedelmi és személyes kereseti adók megszüntettetvén, helyükbe a kereseti adó 1875: XXIX., a nyilvános számadásra kötelezett társulatok adója 1875: XXIV., a tőkekamat- és járadék adó 1875 : XXII. t.-cz., és a bányaadó 1875 : XXVII. t.-cz. lépett. Mindezen egyenes adók mellé már az 1876-ki költségvetés előterjesztésekor, midőn maga Tisza is belátta az egyenes adók emelésének nélkülözhetlen szükséges voltát, az 1875: XLVII. t.-cz. meghonositotta az általános jövedelmi pótadót. Az egyenes adók közé — habár természetük talán ezt a beosztást nem igazolja — fölvétettek uj adókul a vadászati és fegyveradó 1875 : XXI. t.-cz., az u. n. fényűzési adók 1875 : XXVI. t.-cz., és a szállítási adó 1875 : XX,. Emeltettek a bor- és husfogyasztási adók tételei 1875 : XXVII. t.-cz., lényegesen módosíttattak a bélyeg, dijak és illetékekre vonatkozó szabályok 1875 : XXV. t.-cz. Fölemlítendő még, hogy a külföldi dohány illetékét az 1875 : XIV. t.-cz. emelte. Az Ausztriával folytatott kiegyezési tárgyalások folytán nagyobb jövedelmezőség szempontjából ^zabályoztatott a szeszadó 1878 : XXIV. t.-cz. és a czukoradó 1877 : XIX. és 1878 : XXIII. t.-cz., a vámtarifa pénzügyi szempontból is átalakíttatott 1878: XXI. t.-cz. és az adóvisszatérités ügyében Magyarország érdekeinek megfelelő intézkedés tétetett az 1878: XIX. t.-cz.-ben. A vasutügy terén az elkövetett hibák kijavítása képezte e kormány és a törvényhozás föladatát. A kamatbiztositással ellátott vasutak legnagyobb része a forgalom igényeinek forgalmi eszközök hiányában v nem tehetvén eleget, az állam kénytelen volt pénzügyi helyzetük megerősítése végett nagyobb kamatbiztositás által az 1875 : XLI. t.-cz. alapján a beruházási kölcsönt kilátásba helyezni. A keleti vasutat pedig, miután az ezen vasút ügyeit vezető részvénytársaság teljesen hiteltvesztetté vált, az 1876 : L. t.-cz. alapján meg kelle váltani és államosítani. Nemzetközi szerződés, az 1874 : XXVII. t.-cz.-be iktatott romániai vasúti egyezmény késztette a törvényhozást arra, hogy a brassó-tömösi vasútnak állami uton 4.188.550 frt költséggel leendő építését elrendelje 1876: XXXIV., és hogy az osztrák vasúttársaságnak az 1874 : XXVIII. törvényczikkel a temesvár-orsovai vasút építésére kamatbiztositással az