Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)

Bevezetés

13 a károlyváros-fiumei vasút, 1868 : XLIX. t.-cz. a salgótarján-losoncz-beszterczebányai v., 1868 : XLIX. a miskolcz-putnoki vasút, 1868 : XLIX. t.-cz. végül a bányaipari vasutak létesitése végett felhatalmaztatok a ministe­rium, hogy a költségek egyharmadát az állam 100.000 frt erejéig viselje. A tiszavidéki vasúttal az 1868 : LI. t.-czikk által oly egyezmény jött létre, a melynél fogva ez a vasút a kamatbiztositás fejében kapott 5,309.180 frt 65 krnyi előleget 26.545 darab 200 forintos részvénynyel törleszté az államnak. Ezen rendezés által az állam a tiszavidéki vasút főrészvényesévé lett, s ezen uton ezen vasútnak megváltása könnyebbé tétetett. Az állam hitel ügyére nézve Lónyay alatt a következő fontos intézkedések tétettek: Rendeztetett Magyarország viszonya az osztrák államadósságokhoz, a mennyiben az 1867 : XY. törvényczikkben 1868. január 1-től kezdve az osztrák államadósságok kamatainak fedezéséhez 29,188.000 frt állandó, további változás alá nem eső járulékot, továbbá az osztrák államadósságoknak járadékadóssággá változtatása által a visz­szafizetésekre szükséges teherhez 1,150.000 forintot fizet Magyarország s igy az osztrák államadósságokhoz való járulás czimén Magyarország évi 30,338.000 forint terhet vállalt magára. Az államjegyekből és váltó­pénzjegyekből álló 312,000.000 forintot tevő függő államadósságra nézve Ausztriával a jótállást elvállalta. Az osztrák államadósságokon kiviil Magyarországot terhelte a ma­gyar- és erdélyországi földtehermentesitési kölcsön, mely még az osztrák absolut korszakban 1854. óta vétetett föl és 1867-ben 248 millió forintra rúgott. Lónyay alatt jött létre a magyar vasúti kölcsön az 1867 : XIII. törvényczikk alapján, melyből az 1868—1872. évek alatt összesen 85,125.600 frt névérték bocsáttatott ki átlag 72*22 folyamban, érte az állam összesen 72,669.273 frt 75 l/ 2 krt kapott, levonván ebből a 3,730.095 frt 66 krajczár kibocsátási költséget, maradt rendelkezésre 68,969.178 frt 097 2 kr. A kölcsön névleges kamatlába 5% volt, amely tényleg 6'92 0/ 0-nak felelt meg. A szőlődézsmaváltság az 1868 : XXIX. t.-czikk által az állam köz­vetítésével rendeltetett el. Ezen czimen 1868-tól 1890-ig 25,766.890 frt névérték bocsáttatott ki 5% kamattal. Végül fölemlitendő a kincstári utalványok ügye. Az 1869. évi állami költségvetés rendkivüli szükséglete és fedezete közt 8,400.000 forintnyi hiány tűnvén föl, a költségvetési törvény (1868 : L.) fölhatal­mazta a pénzügyministert, hogy az államnak a dijak, bélyegek és ille-

Next

/
Oldalképek
Tartalom