Állami költségvetés - 1949
Részletezés - Általános indokolás
Az 1946/47. évi stabilizációs, az 1947/48-as első tervévi költségvetés után a magyar köztársaság harmadik, 1949. évi új rendszerű költségvetése a stabilizáció fenntartására és a beruházások fokozására irányuló igények maradéktalan kielégítése mellett újból felesleggel zárul. Az 1947/48. évi költségvetés előterjesztésekor egyesek részéről kifejezésre juttatott azokat az aggodalmakat, hogy nagyobbmérvű beruházások esetén az infláció elkerülhetetlen s az előirányzott felesleg nem lesz elérhető, a költségvetés végrehajtása megcáfolta. Az 1947/48. évi költségvetés az állami közigazgatás összes kiadásait, beruházásokkal együtt, 5.283-2 millió Ft-ban, bevételeit 5.265 millió Ft-ban, az üzemek feleslegét 40-6 millió forintban, az államháztartás teljes feleslegét tehát 22*5 millió Ft-ban irányozta elő. Ezzel szemben a tényleges kiadások 1948. évi július hó 31-ig 6.253*7 millió Ft-ot, a bevételek 6.346.1 millió Ft-ot értek el. A felesleg tehát az előirányzott 22-4 millió Ft-ról 92*4 millió Ft-ra növekedett amellett, hogy a beruházásokra előirányzott 800 millió Ft helyett 832 millió Ft került beruházásra ; kölcsön felvételére nem volt szükség, ellenkezőleg, 50 millió Ft-ot lehetett kölcsöntörlesztésre fordítani. Az államháztartás 1947/48. évi alakulása híven tükrözi a magyar gazdasági életnek az 1946. évi augusztus hó 1-én végrehajtott stabilizációval megkezdett töretlen vonalú fejlődését. A mezőgazdasági, bányászati, kohászati és gyáripari termelésünk, valamint a belföldi és külkereskedelmi forgalmunk emelkedéséből az a következtetés vonható le, hogy a gazdasági élet fokozatos és folyamatos expanzió állapotába jutott; ez reális alapot ad az államháztartás keretében megoldható feladatok bővítésének és növekedésének. A költségvetési kiadásoknak emelkedő főösszegeiből világosan kitűnik, hogy az ország pénzügyi szerkezetének alakulása lépést kívánt tartani a gazdasági élet expanziójával és megfelel annak a követelménynek, hogy a pénzforgalom és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi gazdálkodás, tehát a gazdasági élet pénzfolyamatai, az azoknak alapját és reális fedezetét képező reálfolyamatokhoz igazodjék. A gazdasági élet fejlődésével és szerkezeti változásával párhuzamosan az államháztartás szerkezetében és az állami költségvetés rendszerében is jelentős változások következtek be. Az állami közigazgatás 1949. évi költségvetésében, végre teljesen megvalósul az a törekvés, hogy a költségvetés valóban az összes kiadásokat és bevételeket magában foglalja. Az 1947/48. költségvetési év folyamán, illetőleg 1949. év január hó 1-ével az összes állami alapok megszűnnek — így például a Földbirtokrendező Alap, a Székesfővárosi Hídalap, az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap, a Közületek Támogatási Alapja, stb. — és kiadásaik, valamint bevételeik a költségvetésben kerülnek előirányzásra. A költségvetés teljességének és egységének elvét valósítja meg a letéti kezelések korlátozása és kiadásaiknak, valamint bevételeiknek a költségvetésben előirányzása. Az úgynevezett árkiegyenlítő alapok költségvetésen kívüli kezelése ugyancsak megszűnt és az árkiegyenlítések előirányzatát a költségvetés tartalmazza. Másik lényeges változás az elmúlt évek költségvetésével szemben a közigazgatási tevékenységnek és az üzemi gazdálkodásnak következetes szétválasztása. Az állami közigazgatás költségvetéséből kikerülnek a pénzügyi jövedékek üzemei — dohányjövedék, szeszegyedáruság, sójövedék, lottójövedék, — valamint az egyes tárcák keretében kezelt
