Állami költségvetés - 1947-1948

Pénzügyminisztérium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

57 Az előző évi költségvetés összeállítása óta a gazdasági viszonyok javulása tovább folytatódott, a termelés, forgalom és fogyasztás érezhetően növekedett, az egyes termelési ágak jövedelmezősége nőtt. A kormány fokozott tevékenységet fejtett ki gazdasági életünk talpraállítása érdekében hitellehetőségek biztosításával, a Hároméves terv keretében további közmunkák végrehajtásával és külkereskedelmi kapcsolataink kimélyítésével. Ezek a tényezők a gazdasági élet vérkeringésébe új erőket vittek és kétségkívül jelentékeny mértékben hozzájárultak a gazdasági viszonyok javulásához, ami természetesen a közszolgáltatási bevételek emelkedésében is kifejezésre jut. A közszolgáltatási bevételek kedvező alakulása, ami nemcsak a gazdasági helyzet javulásának következménye, hanem a pénzügyi igazgatás munkájának is az eredménye, lehetőséget adott deficitmentes állami költségvetés összeállítására. A megnövekedett állami feladatok fokozottabb hitelszükségletének, a mellőzhetetlen és eddig a költségvetési előirányzaton kívül teljesített egyes állami kiadásoknak, valamint a hároméves gazdasági terv államháztartási fedezetének előirányzása az állami kiadások jelentős emelkedését eredményezik. A bevételek közül viszont az elmúlt évi egyes rendkívüli bevételek (árukölcsönből származó készletek értékesítése, felértékelési nyereség, pénzverési nyereség) egyáltalán nem, vagy csak alacsonyabb összeggel voltak számításba vehetők. Az államháztartásban — az előző évi költségvetéshez viszonyítva — ekként jelentkező kiadási emelkedés és bevételi csökkenés kiküszöbölését is el kell érnem a közszolgáltatási bevételek emelése útján. A bevételek előirányzásánál azonban most sem hagytam figyelmen kívül az ország teherbíróképességét. Az adózóképességnek a közvetlen adózási rendszer jelentősebb kiterjesztésével történő kiaknázására az ország gazdasági helyzete ugyan még nem nyújt lehetőséget, de az ezen a téren is elért eredményeket jelzi az egyenesadó bevételek jelentős emelkedése. Az elmúlt év eredményéből leszűrt tapasztalati adatok alapján a közvetett adók és jövedékek maradtak azok a bevételi források, amelyek előirányzásánál aránylagosan nagyobb emelkedést lehetett számításba venni. A közvetett adózási rendszer a közteherviselés tekintetében az ország egész társadalma részéről súlyos áldozatvállalást jelent, aminek azonban az államháztartás egyensúlyának és ezzel egyúttal a stabilizációnak a fennmaradása lesz a jutalma. A közteherviselésnél a szociális szempontok érvényesítése érdekében hozott intézkedések közül megemlítem a vagyonadó, a jövedelemtöbbletadó, a gépjárműadó, a vagyondézsma és vagyonszaporulati dézsma, mint új egyenesadók bevezetését, továbbá a fényűzési forgalmi adóból, a vagyonátruházási illetékekből, a szeszegyedáruságból és a dohányjövedékből eredő bevétel fokozása érdekében tett intézkedéseket. A bevételi eredmények biztosítása érdekében a tényleges szükségletnek megfelelően tárcám kiadási előirányzatát is emelni kellett. A kiadások előirányzásánál