Állami költségvetés - 1947-1948
Pénzügyminisztérium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
58 a mult költségvetési év tapasztalati adatait vettem számításba és a legszigorúbb takarékosság elvét érvényesítettem. A kiadásoknál az előző évi költségvetéssel szemben mutatkozó jelentős emelkedést túlnyomó részben a jövedékek és egyes üzemi ágazatok üzemi kiadásainak a költségvetés keretében előirányzása okozza, mely kiadásokról az 1946/47. költségvetési évben hitelműveletek útján gondoskodtam. Ezenfelül kiadási többletek jelentkeznek tárcám többi üzemi ágazatánál is, de ezek megfelelő bevételi többlettel ellensúlyozást nyernek. A kiadási keret növelését eredményezi a Forgalmi adók kezelésére szolgáló alapnak a költségvetésbe beolvasztása is, bár az így jelentkező többlet a kiadásokat messze túlhaladó fedezetet talál azzal, hogy eddig az alapot illető bevételek a jövőben a forgalmi adók keretében fognak jelentkezni. Jelentős emelkedést okoz az is, hogy a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap hiányának fedezéséről ezúttal már a költségvetésben történik gondoskodás, amivel szemben viszont a Közületek Támogatási Al&pja részére nyújtott állami hozzájárulás a folyó évben a belügyi tárcánál irányoztatik elő. Tárcám költségvetésének egységesítése céljából megszüntettem a Forgalmi adók kezelésére szolgáló alapot, a Vagyontalan állami nyugdíjasok, özvegyek és árvák segélyezésére szolgáló alapot és a Nyugdíjjárulék alapot. Az előbbi kettőt tárcám költségvetésébe olvasztottam be, az utóbbi pedig az állami üzemek költségvetésében önálló fejezetként irányoztatik elő. A Közületek Támogatási Alapja a pénzügyi tárcától a belügyi tárca kezelésébe került. A kiadások főösszege 515*4 milliá Ft. A tárca kiadásai tehát az 1946/47. évi költségvetésben megállapított 109*1 millió Ft-tal szemben számszerűleg 406*3 millió Ft emelkedést mutatnak. Minthogy azonban beruházásokról nem a tárca költségvetésében, hanem a Hároméves beruházási tervben történik gondoskodás, az ezen a címen az előző évben előirányzott 4*4 millió Ft-ot számításon kívül kell hagyni és így a kiadásoknál .mutatkozó többlet végeredményben 410*7 millió Ft. Ebből a személyi járandóságokra 30*8 millió Ft, a dologi és"átmeneti kiadásokra 379*9 millió Ft esik. i ) A személyi járandóságok közül a Rendszeres állandó illetményeknél 19*9 millió Ft a többlet. Ezt az illetményeknek az 1946/47. évi költségvetés összeállítása óta történt felemelése, az OTBA betegsegélyezési járulékoknak az állam terhére átvállalása, a műszaki pótlék rendszeresítése és a rendszeres állásoa alkalmazottak létszámának 1.147 fővel történt növekedése okozza. A létszámtöbbletből 656 fő a jövedéki ellenőrzés hatályosabbá tétele céljából feltétlenül fejlesztendő pénzügyőrségnél, 325 fő a nem rendszeres állásokon, illetőleg az üzemeknél munkáslétszámban alkalmazott hosszabb szolgálati idővel rendelkező és rendszeres állásra átvételre kerülő alkalmazottaknál, 156 fő a létszámcsökkentésifeljárás felülvizsgálata során állásukba visszahelyezett és a hadifogságból visszatért alkalmazottaknál, 92 fő a központi illetményhivatal személyzetébe az ügykörrel együtt átvett honvédelmi számfejtő csoportnál, 20 fő a földreformmal kapcsolatos földmérési többletmunka elvégzésének biztosítása érdekében szaporítandó műszaki szaknál, 18 fő a dohányjövedék új gépi fermentáló üzemeihez rendszeres állások szervezésénél mutatkozik. Ezeket, valamint az egyéb jelentéktelen, de szükségessé vált létszámemeléseket az egyes szakoknál jelentkező csökkenés részben ellensúlyozza. • A Nem rendszeres illetményeknél az emelkedés 10*1 millió Ft, amit az illetmények emelkedésén felül, az üzemi jutalékoknak az üzemi kiadások közül kiemelése, a mellékjárandóságokra szolgáló* s ezúttal címenkint előirányzott összegnek az előző
