Állami költségvetés - 1944
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
21 Az igazságügyi tárca 1944. évi költségvetésében a kiadások főösszege — az állami költségvetés V. fejezetének 13. címén szereplő 36,782.100 P nyugellátás nélkül — 99,417.000 P. Ez az összeg az 1943. évi költségvetésben megállapított 74,911.000 P-vel szemben 24,506.000 P többletet jelent. Ebből a többletből személyi járandóságokra 21,421.000 P, dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 2,990.000 P, beruházásokra 95.000 P esik. A tárca bevételeit az 1943. évre előirányzott 6,170.000 P-vel szemben 12,160.000 P-ben, tehát 5,990.000 P-vel magasabb összegben irányoztam elő. Az előirányzatnak a mult évi költségvetéssel való összehasonlításából eredő kiadási többletet a személyzeti létszámokban bekövetkezett változások, a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek ujabb megállapítása, továbbá egyes szükségletek emelkedése okozza. A kir. bíróságok és kir. ügyészségek, valamint az egyéb igazságügyi hatóságok és intézmények személyzeti létszámának megállapításánál és a tárca kiadásainak előirányzásánál — a rendkívüli időkben kötelező fokozottabb takarékosság mellett — tekintettel voltam azokra a szempontokra, amelyeket az igazságszolgáltatás és az igazságügyi igazgatás megfelelő ellátásának követelményei megkívánnak. Az e szempontok figyelemmel tartása mellett előirányzott 99,417.000 P kiadásból személyi járandóságokra 77,719.900 P, dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 19,097.100 P, beruházásokra pedig 2,600.000 P esik. A tárca bevételeinek előirányzásánál az utóbbi évek bevételi eredményeire voltam figyelemmel. Itt említem meg, hogy az igazságügyi tárca körébe tartozó alkalmazottak létszáma az 1943. évi költségvetésben szereplő 12.372 főről 182 többlettel 12.554 főre emelkedett. Az igazságügyi hatóságok számában annyiban állott be változás, hogy a 3.960/1943. M. E. számú rendelettel Erdőszentgyörgyön új járásbíróság állíttatott fel. A költségvetés összefoglaló ismertetése után a tárca körébe tartozó hatóságok és intézmények működésének alábbi jelentősebb mozzanatait emelem ki: Az igazságügyi minisztérium működésének egyik legfontosabb munkaterülete a törvényelőkészitésben és rendeleti jogalkotásban való hatékony közreműködés. Az elmúlt évben tovább tartott az a folyamat, amelyben a jogszabályalkotás súlypontja a törvényektől a rendeletek felé tolódott el. Ennek a folyamatnak oka egyfelől az országgyűlés munkájának hosszabb szünetelése, másfelől azok a különleges életviszonyok is, amelyek között a mai rendkívüli időkben az ország népessége él. A mai háborús helyzetben az életviszonyok oly gyakran és oly mélyrehatóan változnak, hogy törvényalkotással a szabályozás célja sokszor nem volna idejében elérhető. Már az 1931. évben beállott gazdasági válság idejében szükség mutatkozott széleskörű rendeleti jogalkotásnak alkotmányos eszközökkel való biztosítására ; ekkor biztosított az országgyűlés az 1931 : XXVI. törvénycikkel a minisztériumnak tágkörű rendeleti felhatalmazásokat, amelyek azóta is, legutóbb az
