Állami költségvetés - 1944
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
22 1942: XI. törvénycikkel, mindmáig megújittattak. Utóbb pedig a honvédelemről szóló 1939: II. törvénycikkben — elsősorban 141. §-ának (2) bekezdésében — foglalt számos felhatalmazás egyenesen a háborús viszonyok idejére biztosított a kormányzatnak különleges jogszabályalkotó lehetőséget. A most vázolt folyamat következménye az, hogy a legutóbbi időkben általában kevés törvény keletkezett, szorosan vett igazságügyi vonatkozású törvény egy sem. Tevékenyen közreműködött azonban az igazságügyi minisztérium más — nem szorosan igazságügyi vonatkozású — törvények előkészítésében, amejyek köziil jelentőségüknél fogva két újabb törvényünket kívánom különösen kiemelni. Az egyik a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes ur emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről szóló 1942 : XX. törvénycikk. Ezzel a törvénycikkel az országgyűlés vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes urnák és hősi áldozatának emlékezetét hálás kegyelete jeléül és minden időkre szóló ragyogó például törvénybe iktatta. A törvény gondoskodik a koimányzóhelyettes ur özvegyéről és az árvájának méltó neveltetéséről. Végül a nemzet hálájának megfelelő kifejezéséül utasítja a minisztériumot, hogy a hadiözvegyek és hadiárvák sorsának enyhítéséről a kormányzóhelyettes ur emlékezetére megfelelő intézmények létesítésével gondoskodjék, továbbá elrendeli, hogy egyes közművek és intézmények a hősi halált halt kormányzóhelyettes úrról neveztessenek el. A másik törvény, amelyről meg kell emlékeznem, az országgyűlés felsőházáról szóló 1926: XXII. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezésekről szóló 1942: XXI. törvénycikk, amelyet a belügyminiszter úrral együttesen készítettem elő. Ez a törvény az országgyűlés felsőháza megfelelő taglétszámának biztosítása végett a választás alá eső tagok mellett póttagok választását is elrendeli, továbbá az örökös főrendiházi tagság jogával felruházott családok részéről választandó felsőházi tagok szárnál negyvennégyben állapítja meg, a kormányzó ur által kinevezhető felsőházi tagok számát pedig huszonöttel felemeli. A választási ciklusok rendszerébe beillesztve szabályozza olyan szervezetek és intézmények által megválasztott tagok megbízatásának időtartamát is, amelyek az egyes választási ciklusok alatt szereztek felsőházi tagválasztási jogot. Végül szabályozza a visszacsatolt területi törvényhatóságok által választandó felsőházi tagok számát és elrendeli, hogy az országgyűlés a visszacsatolt kárpátaljai területről — ahol törvényhatóságok nincsenek — három felsőházi tagot hívjon meg az említett terület lakosai sorából. Annál lényegesebb volt azonban az igazságügyi minisztériumnak a jogszabályok előkészítésében való tevékenysége a rendeletalkotás területén, ahol mindenekelőtt annak vizsgálata a feladata, vájjon az illető kormányzati szándék megvalósításához szükség van-e jogszabályra és ha igen, van-e a rendeleti jogalkotásra felhatalmazás. A nem igazságügyi vonatkozású rendeletalkotásban való részvételt illetően főként a honvédelemről szóló 1939: II. törvénycikk végrehajtása során alkotott és az említett törvényben foglalt felhatalmazásokra alapított rendeleteket kell kiemelnem, így különösen a hadigondozási, a közellátási és a légoltalmi vonatkozású számos rendeletet, továbbá a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942 : XV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeleteket.