Állami költségvetés - 1943
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
> 23 az államháztartás rendjének megóvásával, a honvédelemről szóló 1939: U. t.-cikkbe foglalt felhatalmazás, mely a honvédelemmel, továbbá a Magyarországtól elcsatolt területek egyes részeinek visszacsatolásáról alkotott (1938 : XXXIV., 1939 : VI., 1940 í XXVI. és 1941 : XX.) törvénycikkekbe foglalt felhatalmazások, melyek az elszakított területek visszacsatolásával kapcsolatban felmerülő kérdéseknek rendeleti uton való szabályozására biztosítanak lehetőséget ; ezeken az általánosabb jellegű és szelesebb körű felhatalmazásokon felül egyes külön törvényekben — meghatározott szűkebb körre szorított — számos más ilyen felhatalmazás foglaltatik. Az igazságügyminiszteriumnak a törvényelőkészités és a rendeleti jogalkotás munkájában való részvétele ezidőszerint az alábbi négy nagyobb csoportra tagolható : a háborúval és a rendkívüli gazdasági viszonyokkal, az elszakított országrészek visszacsatolásával, a zsidókérdés rendezésével és az államélet rendes menete során szükséges jogalkotással kapcsolatos területekre. A háborúval és a rendkívüli gazdasági viszonyokkal kapcsolatos jogszabályalkotás — a fentebb vázolt okokból — a dolog természete szerint jelentősebb részben rendeleti útra terelődik. E tekintetben igen tevékeny szerep vár az igazságügyminiszteriumra — a különböző tárgyú törvényjavaslatok előkészítésében való részvétel mellett — az egyes tárcák feladatkörébe tartozó rendeletalkotásban való hatékony közreműködés terén. Az igazságügyminiszterium — miként ez a tevékenysége általában ismeretes — a jogalkotás egyöntetűségének biztosítása érdekében állandóan közreműködik az egész kormányzat jogalkotó, illetőleg jogszabályelőkészitő működésében részint a tervezetek szövegének kidolgozása vagy átvizsgálása, részint értekezleti tárgyalások útján. Ehhez képest alig van törvényjavaslat és fontosabb rendelet, amely ezt a munkáját nélkülözné. Különös gondot fordit az igazságügyminiszterium e munkája során annak vizsgálatára, hogy szükséges-é a szabályozás, vagyis, hogy nem valósitható-e meg az újabb jogszabály útján elérni kivánt cél valamely már fennálló jogszabály alapján. A közönség nyugalmának és a kormányzati hatóságok tekintélyének megóvása is szükségessé teszi, hogy a jogszabályok száma kényszerítő ok nélkül ne növeltessék és a jogszabályoknak a gyakorlati életben való végrehajtása kellőképen biztosíttassék. Az ilyen megfontolások után elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozó jogszabályok alkotásánál azután az a fő törekvés, hogy az új jogszabály úgy illesztessék be a fennálló jogrendszerbe, hogy abban zavart ne okozzon és szerkezet, valamint szövegezés tekintetébén is megfelelő legyen. Az igazságügyminiszteriumnak a háborúval és a rendkívüli gazdasági viszonyokkal kapcsolatos területen jelentkező szerteágazó és gondos figyelmet igénylő s más tárcák ügykörét érintő munkája közül kiemelem a honvédelemről szóló 1939: II. t.-cikknek, valamint az 1914—1918. évi háború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938: IV. t.-cikknek a módosításáról és kiegészítéséről alkotott 1942 : XIV. t.-cikket, a rendeleti jogalkotás körében pedig rámutatok a közellátási és gazdasági természetű kérdéseket szabályozó számos rendeletre, amelyek az errevonatkozó törvényes felhatalmazások alapján adattak ki. Ezek mellett igazságügyi vonatkozásban különösen is utalok a büntetőeljárásjogi rendeletalkotás körében a rendkívüli viszonyok folytán szükségessé vált 7.070/1941. és 9.060/1941. M. E. számú rendeletekre, amelyek az uzsorabírósági eljárás nagymértékű egyszerűsítésével és meggyorsításával. az. árdrágító visszaélések és a közellátás érdekét veszélyeztető egyéb bűncselekmények lehető gyors elbírálását vannak hivatva elősegíteni. Tettenkapás esetén
