Állami költségvetés - 1943
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
SomEzek az összehasonlítások nem tartalmazzák az 1941 : XX. t.-c. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a minisztertanács által a visszacsatolt délvidéki területekre megállapított 1942. évi kiadásokat és várható bevételeket. Ezeket is számításba véve és az 1943. évi előirányzattal szembeállítva, a kiadási többlet 7,964.000 P> amiből személyi járandóságokra 5,778.300 P, dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 1,732.700 P, beruházásokra pedig 453.000 P esik. A bevétel előirányzata ugyanilyen alapon összehasonlítva 2,294.000 P-vel emelkedik. A továbbiakban, valamint a részletes indokolásban az összehasonlítás — az 1897 : XX. t.-c. 4. §-a értelmében — az 1941 : XVII. t.-cikkbe iktatott 1942. évi költségvetéssel történik. _ • Az előirányzatnak a inult évi költségvetéssel való összehasonlításából eredő kiadasi többletet — amint arra már utaltam — nagyobb részben az ország területi gyarapodásával járó kiadások okozzák ; ezenfelül azonban szükségessé teszi a hitelek arányos emelését az egyes szükségletek időközben történt növekedése. A kir. bíróságok és kir. ügyészségek, valamint az egyéb igazságügyi hatósagok és intézmények személyzeti létszámának megállapításánál és a tárca kiadásainak előirányzásánál — a rendkivüli időkben fokozottan kötelező takarékosság mellett — tekintettel kellett lennem azokra a szempontokra is, amelyeket az igazságszolgáltatás és az igazságügyi igazgatás megfelelő ellátásának követelményei megkívánnak. E kettős követelmény szem előtt tartása mellett előirányzott 74,911.000 P kiadásból személyi járandóságokra 56,298.900 P, a dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 16,107.100 P jut, míg beruházásokra 2,505.000 P esik. A tárca bevételeinek előirányzásánál tekintettel voltam az utóbbi évek bevételi eredményeire és különös gondot fordítottam arra is, hogy a bevételek előirányzása a lehetőséghez képest olyan összegekben történjék, amely összegek előreláthatóan be is fognak folyni. A költségvetés összefoglaló ismertetése után a tárca körébe tartozó hatóságok és intézmények működésének alábbi jelentősebb mozzanatait emelem ki. Az igazságügyminiszterium működésének egyik igen jelentős munkaterülete a törvényelőkészitésben és rendeleti jogalkotásban való közreműködés. Az utolsó negyedszázadban a jogszabályalkotás mind nagyobb mértékben a kormányzati feladatok körébe sorozódik. Oka ennek az, hogy a szabályozást igénylő életviszonyok köre még az élet fejlődésének rendes menetében is állandóan nagyobbodik, a korábbi világháború és az azt követő gazdasági válság idején, valamint a mostani háborús időkben pedig annyira kiszélesedett, hogy ezeknek a rendkivüli életviszonyoknak szabályozása a törvényhozás útján nem mindig történhetik meg kellő időre. Ezért a jogszabályalkotás munkája jelentős részben a gyorsabb rendeleti útra terelődik. Ez a folyamat azonban nálunk teljesen alkotmányos úton, a rendeleti jogalkotásra a törvényhozás által adott felhatalmazás alapján megy végbe úgy, hogy az egyes törvényekben foglalt felhatalmazás a rendeleti jogalkotás körébe utalja mindazt, ami a jogalkotás irányának elvi jelentőségű meghatározásával szemben csupán részletmunka, vagy ami a tárgy és helyzet természeténél fogva a jogszabály azonnali, igen gyakran egyik napról a másikra való megalkotásának szükségességét követeli. Az utóbbi évtizedben adott ilyen törvényes felhatalmazások közül legjelentősebbek az 1931 : XXVI. t.-cikkbe foglalt és legutóbb az 1942 : XI. t.-cikkel meghosszabbított felhatalmazás, mely a gazdasági és hitelélet, valamint
