Állami költségvetés - 1941
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1941. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
23 Az igazságügyi tárca költségvetése az 1938: XXXIV. t.-cikkel visszacsatolt felvidéki és az 1939: VI. t.-cikkel újból birtokba vett kárpátaljai területekkel gyarapodott Magyarország igazságügyi hatóságainak kiadásait és bevételeit foglalja magában. A kiadások főösszege — az állami költségvetés V. fejezetének 13. címén szereplő nyugellátások nélkül — 43,036.000 P. A kiadások összegéből személyi járandóságokra 33,384.900 P, dologi és egyéb rendes kiadásokra 8,093.100 P, átmeneti kiadásokra 658.000 P, végül beruházásokra 900.000 P esik. A tárca bevételeit 2,718.000 P-ben irányoztam elő. A kiadások előirányzásánál az igazságszolgáltatás és az igazságügyi igazgatás követelményeinek érvényesítése mellett a takarékosság szempontjai voltak irányadók ; viszont a tárca bevételeinek előirányzása a legutóbbi évek során szerzett tapasztalatok figyelembevételével, a bevételek előreláthatóan várható alakulásának megfelelően történt. A tárca keretébe tartozó igazságügyi hatóságoknak eddig összesen 9.023 főben megállapított személyzeti létszáma helyett 9.099 főt vettem fel. A mutatkozó 76 főnyi létszámemelés nagyobbrészben a joggyakorlatra bocsátott jogtudorok állásának joggyakornoki állássá átszervezése következtében állott elő, kisebbrészben pedig az egyes igazságügyi hatóságokra háruló munkateher zavartalan elvégzésének biztosítása érdekében volt szükséges. A személyzeti létszámban mutatkozó eltéréseket részletesen az egyes címek indokolása tünteti fel. Itt einlitem meg, hogy e költségvetés alapján megnyílik a telekkönyvvezetők részére a VII. fizetési osztály, ami régi méltányos igényük kielégítését teszi lehetővé. Az igazságügyi tárca körébe tartozó hatóságok működésének ismertetése előtt rá kell mutatnom az egyes igazságügyi szervezeti rendelkezésekről alkotott 1940: XVI. t.-cikkre. Ez a törvény az ország törvénykezési beosztásának és ezen keresztül a jogszolgáltatásnak tökéletesítését szolgálja az által, hogy Ipolyságon, Baján és Érsekujvárott kir. törvényszéket és ügyészséget állított fel, a szegedi, a győri, a kassai és a debreceni kir. Ítélőtáblák kerületét pedig — egyes kir. törvényszékek kölcsönös átcsatolásával — az igazságszolgáltatás és -a jogkereső közönség fontos érdekeinek megfelelően újból rendezte. Az alábbiakban a tárca körébe tartozó hatóságok és intézmények működésének néhány fontosabb mozzanatát ismertetem. Az igazságügyminiszterium működésének ismertetése során mindenekelőtt a jogszabályelőkészitő tevékenységről kell említést tennem. Az igazságügyminiszterium ezt a tevékenységét részint az igazságügy körébe tartozó jogszabályok előkészitésével, részint más minisztériumok által előkészített jogszabálytervezetek felülvizsgálásával fejti ki. Az igazságügyi törvények közül első helyen a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940: XVIII.
