Állami költségvetés - 1941

Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1941. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

24 t.-cikket emelem ki. Ez a törvény a korábbi jogszabályaink szerint is büntetendő egyes cselekmények, igy a tiltott csapatgyiijtés, a fogolyszöktetés, a hivatali titok megsértése és az árdrágító visszaélés büntetési tételeit jelentősen súlyosbítja s egyben új büntetendő tényálladékokat állapit meg különösen a közszükségleti cikkek készletének megsemmisítésére vonatkozóan ; másfelől a közhivatalnok fogalmának új meghatározása által a-közhivatalnok súlyosabb felelősségét a személyek további szélesebb körére terjeszti ki. Büntetőjogi vonatkozású törvény még a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912: XXXIII. t.-c. 67. §-ának helyébe lépő rendelkezésekről szóló 1940: VIII. t.-c., amely a legfelsőbb honvédtörvényszék tanácsainak szervezetét a kívánalmaknak megfelelően módosítja. Alkotmányjogi és jogbiztonsági szempontból egyaránt jelentős alkotás a m. kir. külképviseleti hatóságok okiratkiállitási és okirathitelesitési hatáskörével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1940: X. t.-c., amely kétséget kizáróvá tette az egyes nemzetközi egyezményekben és a joggyakorlatban már kifejezésre juttatott azt a szabályt, hogy a külképviseleti hatóságaink részéről kiállított és hitelesített okiratok a belföldön is közokiratok hatályával birnak. A már kihirdetett törvényeken felül meg kell emlitenem a képviselőház elé benyújtott és ott tárgyalás alatt álló törvényjavaslatokat. Ezek közé tartozik elsősorban a sajtójog módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, amelynek alapvonásai a közlés valóságának nemzeti, társadalmi és erkölcsi szempontból fokozottabb biztosítása, a jóhirnév fokozott védelme, a sajtó utján elkövetett bűncselekmények hatályosabb üldözése, különösen a felelős személyek körének kiterjesztése utján, valamint a sajtóeljárás egyszerűsítése ; továbbá a nemzetiségi érzés büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat, amelynek célja a nemzetiségi érzületet sértő cselekmények fokozottabb megtorlása. Ugyancsak a törvényhozás előtt fekszik az épitőtakaréküzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslat, amely az épitőtakarékváll^latoknak állami felügyelet alá helyezését intézményesen szabályozza. Igen nagy munkát rótt az igazságügyminiszt^riumra a rendeleti jogalkotás előkészítése. Ebből a munkakörből különösen ki kell emelnem a Felvidék és Kárpátalja visszatérésével, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban kiadott rendeleteket, valamint a rendkivüli viszonyok folytán szükségessé vált és a kivételes hatalom alapján kibocsátott számos rendeletet. Külön kell megemlítenem a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság feladatkörének és szervezetének szabályozása tárgyában kiadott 48.000/1940. I. M. számú rendeletet. Ez a rendelet a kincstári jogügyi igazgatóság eredményes működésének biztosítása érdekében a már közel hatvan év óta hatályban lévő s az életviszonyokban, valamint a jogfejlődésben és ennek folytán a kincstári jogügyi igazgatóság működésében is beállott számos változás következtében elavult szolgálati utasítás helyett korszerű rendelkezésekkel szabályozza a kincstári jogügyi igazgatóság feladatkörét és szervezetét, ideértve a felügyeleti és fegyelmi jogot is. Az állandó bírósági szakértői állások szervezésének és betöltésének, valamint az állandó bírósági szakértői megbízatásnak szabályozásáról az igazságügyi szervezet körébe tartozó rendelkezések tárgyában alkotott 1938: X. t. c. 13. §-ában foglalt rendelkezés végrehajtásaképen kiadatott az állandó bírósági szakértőkről szóló 2.900/1940. I. M. számú rendelet is. Ez a rendelet a kir. törvényszékeknél az állandó bírósági szakértői állásokat újjászervezte és megállapította azokat a szabá-