Állami költségvetés - 1932-1933
Részletezés
4-0 Ugyanezen okból az illetékeknél a történt illetékemelések ellenére is 6*8 millió F csökkenés irányoztatott elö, amiből azonban 5 millió P a fuvarozási illetékre esik a vasúti és hajózási forgalom csökkenésével kapcsolatban. A fogyasztási adók hozadéka szintén csökkenő irányzatot mutat, miért is í cukoradó és ásványolajadó felemelése ellenére a fogyasztási adók előirányzata 6-4 millió P-vel alatta marad az 1931/32. évinek. A visszafejlődés a legnagyobbmérvü a vámoknál, miután azok eredményét a külföldi fizetési eszközök hiánya is hátrányosan befolyásolja. Ezért, noha a vámjövedék előirányzata már az 1931/32. évi költségvetésben is lényegesen alacsonyabb volt az előző évieknél, 1932/33-ra további 42 millió P-vel csökkenteni kellett az előirányzatot. Jelentékeny a dohányjövedéknél számitásba vett bevétel csökkenés — 30 millió P —, a sójövedék bevételi előirányzatát ellenben változatlanul fenntartottam. Az osztálysorsjáték bevétele szintén változatlan összeggel irányoztatott elő, mig a mesterséges édesitőszerek állami egyedárúságának bevételénél némi emelkedésre lehet számítani. A tárcabevételek előirányzata a reálisan várható eredményekhez képest l-l millió P-vel emeltetett. II. Állami üzemek. Az állami üzemeknél, — amint ezt már az indokolás bevezető részében emiitettem, — a forgalomnak és a foglkoztatásnak a gazdasági válság folytán beállott csökkenése miatt a bevételek fokozott mérvben maradtak vissza. A posta külföldi pénzforgalma a devizakorlátozások folytán jóformán megszűnt, az államvasutaknál pedig ugy a kiviteli, mint a beviteli forgalom erősen korlátozódott, azonkívül a belső forgalom is mindenütt igen nagy mérvben visszaesett. Erre való tekintettel az üzemeknél is a kiadások megfelelő csökkentése céljából egyfelől a racionalizálás gyorsabb ütemben való végrehajtása, másfelöl a kiadásoknak a legszükségesebb mérvre való korlátozása rendeltetett el, azonkívül az államvasutaknál a bevételek emelése céljából is megfelelő intézkedéseket kellett tenni. Ennek során felülvizsgáltattak az engedélyezett kedvezmények is, nem tévesztve azonban szem elöl a hazai közgazdaságnak érdekeit, amely mindig első helyen érvényesül az államvasutak vezetésénél. Ezt bizonyítja, hogy mig 1914. év előtt a nyújtott szállítási kedvezmények mérve alig érte el az évi 8 millió P-t, addig ez ma 30 millió P körül mozog. A kormány a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottságához intézett nyilatkozatában kötelezettséget vállalt az összes állami üzemek, de különösen az államvasutak költségvetési egyensúlyának biztosítására, továbbá gondoskodni kivánt arról, hogy a beruházások a tovább nem csökkenthető minimumra szoríttassanak le és az üzemek ezeket a beruházásokat bevételi feleslegeikből fedezzék. Az 1932/33. évi előirányzat összeállítása a fenti elvek figyelembe vételével készült. A kiadások megállapítása tehát a legszigorúbb takarékosság alkalmazásával történt. A takarékosság és racionalizálás terén az eddigi intézkedések tovább fejlesztetnek és további szervezeti változtatások is tervbe vétettek. Az átszervezéseknek a személyzeti létszám terén várható hatása természetszerűleg nagyobb mérvben csak a jövőben fog jelentkezni, a dologi és üzemi kiadásoknál azonban már most jelentkeznek. Ezeknek az intézkedéseknek tulajdonitható, hogy az összes üzemek költségvetési egyensúlya biztosítottnak tekinthető, jóllehet az államvasutak, az állami vas-, acélés gépgyárak és a selyemtenyésztés előirányzatából még ezúttal nem sikerült a hiányt
