Állami költségvetés - 1932-1933

Részletezés

47 kiküszöbölni, hanem azt a többi üzem feleslegéből kell fedezni. Ennek oka egyrészt a gazdasági viszonyokban van, másrészt pedig az igen magas nyugdijterhekben. A feleslegek, az egyes üzemeket terhelő nyugellátások figyelembevételével a következők: a posta, távirda és távbeszélő feleslege 20,089.000 P az állami erdőgazdasági birtokok „ 99.000 az állami mezőgazdasági birtokok „ 904.000 a postatakarékpénztár „ 350.000 a kőszénbányászat „ 205.000 Az üzemeknek feleslegéből az államvasutak hiányának fedezésére 10,260.000 P az állami vas-, acél- és gépgyárak hiányának fedezésére 4,689.000 „ a selyemtenyésztés hiányának fedezésére 258.000 „ szükséges, míg a fennmaradó 6,440.000 P-ből a posta, távirda és távbeszélő, legnagyobb részben folyamatban lévő beruházásainak fedezésére 4,440.000 P, az államvasutak ugyanilyen természetű beruházásaira pedig 2,000.000 P fordittatik. Ha az állami üzemek kiadásainak főbb csoportjait tekintjük és az 1932/33. évi előirányzat adatait az 1931/32. évi költségvetés adataival összehasonlítjuk, a helyzet a következő: 1931/32. évre 1932/33. évi többlet (+) megállapított előirányzat vagy költségvetés apadás (—) millió peng ő személyi járandóságok 135-7 114-5 — 21 2 nyugellátások 83-4 77-9 — 5-5 dologi (üzemi) kiadások és az üzemeket terhelő államadóssági kiadások 247-8 202-3 — 45-5 beruházások . 19-7 6-4 — 13-3 összesen . . . 486-6 4011 — A személyi járandóságoknál a 21*2 milliós P-s apadás túlnyomórészt az említett illetménycsökkentések következménye, de elég jelentékeny mérvben hat közre az üzemeknél erre az évre végrehajtott 1.090 főnyi létszámcsökkentés is. A forgalom, illetőleg a foglalkoztatás csökkenése, valamint a már végrehajtott, illetőleg még folyamatban levő racionalizálással kapcsolatban az állami üzemek állandó munkásainak létszáma is apadt és pedig a posta, távirda és távbeszélőnél 445 fővel, az államvasutaknál 754 fővel, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 1.845 fővel, ellenben a köszénbányászatnál 20 fővel emelkedett. A személyi járandóságok aránya az üzemek egyéb kiadásaihoz képest az 1924/25. évi 29%,-kal és az 1931/32. évi 27-9%-kal szemben ezúttal 28-6%. A nyugellátásoknál mutatkozó 5 5 millió P csökkenés ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint a közigazgatásnál. A nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma az üzemeknél végeredményben 1.130 főnyi emelkedést mutat. Az emelkedés a nyugdíjasoknál 574, a nyugbéreseknél 87, az özvegyeknél 627, az életjáradékban részesülőknél 7, ellenben az árvák száma 163, a kegy díj ások száma pedig 2 fővel apadt.