Állami költségvetés - 1932-1933
Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERIUM 1932/33. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
39 Az elmúlt év folyamán a háziipari ügyek a kereskedelemügyi tárca keretében egyesíttettek és csupán a nyersanyagtermelésnek (fűzfavessző, kender és lentermelés, stb.) irányítása maradt a földmívelésügyi minisztérium hatáskörében. A háziipari termelés fejlesztése az általános központi irányításon kívül főként a háziipari vállalatoknak olcsó kamatozású kölcsönök nyújtásával való támogatása útján történik. Az 1927. évtől kezdve a kereskedelemügyi minisztérium az Országos Kereskedelmi és Iparalapból összesen 1,150.000 P-t folyósított. A háziipari vállalatok a kölcsön után 5% kamatot fizetnek és bizonyos mérvű törlesztésre vannak kötelezve. E vállalatok termelésük 70%-át exportálják. Termelésük és exportjuk minden évben fokozatos fejlődést mutat. Mult évi exportjuk a 2 millió P-t meghaladta. Az 1931. év nyarán bekövetkezett pénzügyi nehézségek a vállalatokat válságos helyzetbe hozták és nem egynek számottevő veszteségeket okoztak. E vállalatoknak a gazdasági nehézségeken való átsegítése céljából a kamatoknak és tőketörlesztéseknek fizetésére, ahol az lehetséges, haladékot adok. A minden évben rendezett falusi háziipari tanfolyamokkal már is sikerült egyes helyeken a háziipari termelést annyira fejleszteni, hogy ez évben falusi háziipari termelő és értékesítő szövetkezetek alakítása is megindulhatott. E szövetkezetek létesítéséhez csak ott kívánok hozzájárulni, ahol az kellő egészséges alapon van megszervezve. Az elmúlt év telén 48 tanfolyam rendeztetett 1.300 résztvevővel, kiknek 80%-a a földmívelő nép köréből került ki. Ezeknek a tanfolyamoknak a további fejlesztését feltétlenül kívánatosnak tartom. Ebből a célból elrendeltem a meglevő háziiparokra vonatkozó adatok rendszeres gyűjtését. Annál is inkább indokolt volt ez, mert egyrészt meg kell óvni háziipari termelésünket az esetleges egyoldalú túltermeléstől, másrészt, hogy az olyan háziipari vállalatok, melyeknek elterjesztése szükségesnek és eredményesnek látszik, megfelelő támogatásban részesülhessenek. Az adatok gyűjtése végre azt a célt is szolgálja, hogy azok a művészi háziiparok is feltárásra kerüljenek, amelyek egyegy vidéken ma még ismeretlenül húzódnak meg, holott azoknak a termelésbe való bevonása újabb értéket fog jelenteni. Az exporttal foglalkozó és jelenleg 15-re tehető számottevőbb háziipari vállalat ezideig exportját egymástól függetlenül bonyolította le, ami természetszerűleg sokszor járt anyagi és erkölcsi hátránnyal. Ennek kiküszöbölésére tervbe vettem e vállalatoknak export szempontjából egy közös szervezetbe való tömörítését. E szervezet célja volna a külföldi összeköttetések megszervezése és az értékesítésre kerülő cikkek eladásának lebonyolítása, a megrendelések elosztása és a nyersanyag beszerzése. Ugyancsak e szervezet feladata volna a külföldi inkasszókat végezni és a megrendelőkkel az üzleteket lebonyolítani. Ugyanezen szervezet keretein belül óhajtanám megoldani a művészi értékű magyar kézimunkáknak és háziipari cikkeknek az eredeti magyar népművészeti szempontokból való elbírálását és a megfelelő színvonal kifejlesztését. Ezt azért is fontosnak és szükségesnek tartom, mert maguk a külföldi rendelők a szállító háziipari vállalkozóktól állandóan eredeti, jellegzetesen magyar árúkat szorgalmaznak. Erre való tekintettel a háziipari termékek művészi jellegének megóvására és a termelésben az eredeti népművészeti stílusoknak és technikának érvényesítésére a kezdeményező lépéseket már másoldalról is megtettem. Az elmúlt év törvényalkotásai közül életbe akarom léptetni a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931 : XVI. t.-c.-et. A törvény
