Állami költségvetés - 1932-1933
Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERIUM 1932/33. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
40 74. §-a alapján készülő országos villamosítási terv ugyanis befejezés előtt áll. A belföldi vállalkozás mellett külföldi tőkecsoportok is érdeklődnek gazdaságunk e nagy fejlődés előtt álló ágába való bekapcsolódás lehetőségei iránt. Ezt a törvényt tehát, amely az e téren még jelentkező nehézségeket részben csökkenti, részben teljesen megszünteti, mielőbb végre kell hajtani. Avégből, hogy az átmenet a lehetőség határáig zökkenésektől mentes legyen, a végrehajtási rendelet tervezetét a legszélesebb körű érdekeltség, elsősorban az Országos Ipartanács állandó bizottságának megvitatása alá óhajtom bocsátani. Meggyőződésem szerint az ország villamosításának újabb lendülete nemcsak munkaalkalmakat fog teremteni, hanem a hazai energiaforrások jobb kihasználása révén energiamérlegünk és ezzel fizetési mérlegünk javulására fog vezetni. Teljes erővel kívánom folytatni az állami és önkormányzati hivatalok fűtésének és egyéb tüzelőszergazdálkodásának reformját. Az a körülmény, hogy a hivatalok fűtésében a külföldi tüzelőszerek behozatalának szinte teljes megszűnése ellenére sem volt fennakadás, teljes egészében annak a céltudatos akciónak köszönhető, amelyet a tüzelőberendezések megfelelő átalakítása és a fűtőszemélyzet kioktatása terén már évekkel ezelőtt bevezettünk. De mig az eddigi munka súlypontja a külföldi eredetű tüzelőszerek kiszorításán volt, e célnak elérése után a tüzelés mennél nagyobb gazdaságosságára kell törekedni. Ezt az akciót szűkebb keretek között már is megindítottam. Az energiagazdálkodás rendszerének szerves kiépítését az általános energiagazdasági törvény megalkotásával óhajtom biztosítani. Tekintve azt a nagy közgazdasági jelentőséget, amelyet ez a kérdés tüzelőszergazdálkodásunk racionalizálásán keresztül képvisel, a törvény előkészítéséhez szükséges előmunkálatok megtételét elrendeltem. Mindjárt hivatalbalépésem után tanulmány tárgyává tettem a tárcám fennhatósága alá tartozó anyagvizsgálati és kísérleti intézmények egyesítésének kérdését és e kérdésnek beható vizsgálata megérlelte bennem azt az elhatározást, hogy a tárca kebelében működő kisérletügyi intézmények bizonyos magasabb értelemben vett együttműködését megteremtsem. Értem ezalatt elsősorban a szellemi kooperációt, vagyis a tudományos munka közben szerzett tapasztalatok, eredmények rendszeres kicserélését. De ezen túlmenően az egyes intézmények további kiépítése során meg akarom akadályozni az olyan irányú fejlesztést is, amely a többi intézmények megfelelő felszerelésének figyelmenkivül hagyásával az üzem különleges követelményeivel meg nem okolható beszerzésre vagy bővítésre törekszik. A tárcám keretében kezelt alapok és alapítványok közül az ipariskolai általános segély-, az ipari tanfolyam- és az országos ipari és kereskedelmialapot, tárcám 1932/33. évi költségvetési előirányzatába megfelelő elnevezéssel beolvasztottam és ehhez képest: az Ipari és kereskedelmi szakoktatás címnél ipariskolai tanulók tanulmányi segélyezésére és ipari tanfolyamok költségeire, az Ipari és kereskedelmi célok címnél pedig háziipar és kisipar termelési hitelszükségleteire és az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének rendeltetésszerű átszervezésével kapcsolatos kiadásokra új kiadási és ezeknek megfelelő új bevételi rovatokat nyitottam. Az országos útfejlesztési alap már az előző költségvetésekben a közutaknak a gépjáróműközlekedés igényeihez mért fokozottabb gondozására és fejlesztésére elnevezésű rovat alatt a költségvetésbe felvétetett. A filmipari alap költségvetését pedig tárcám indokolásának 3. számú mellékleteként csatolom az előirányzathoz.
