Állami költségvetés - 1930-1931

Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTERIUM 1930/31. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

latolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló törvény életbeléptetése és végrehajtása céljából is jelentős rendeletek kiadására lesz szükség. A többi előkészületben álló javaslatok sorából meg kell említeni a sajtóról, a hitelezőket károsító cselekmények megtorlásáról, a hitbizományokról, a kamatról, a biztosítási szerződésről, a részvénytársaságokról, a szövetkezetekről, a kartelekről, és a csődjogról szóló tervezeteket. Az igazságügyi tárcának ezeken felül jelentékeny munkát ad a többi minisztérium törvényelőkészítő munkáiban való közreműködés. Nagy feladatai vannak a tárcának a nemzetközi jog terén is. Élénken részt vesz a Nemzetek Szövetségének irányítása mellett az összes tagállamok bevonásával a nemzetközi jog fokozatos egyégesítésére irányuló munkálatokban, valamint a mindinkább szaporodó többoldalú nemzetközi egyezmények megkötésében és végrehajtásában. A Trianoni Szerződés jogi vonatkozású rendelkezéseinek végrehajtása körüli teendők csökkentek ugyan, de az e célból az utódállamokkal folytatott tárgyalások még most sem fejeződtek be minden kérdésben. Előreláthatóan az 1930/31. költségvetési év folyamán kerülnek törvénytárunkba a magyar-jugoszláv, a magyar-török és a magyar-görög polgári jogsegélyegyezmények, úgyszintén a magyar-jugoszláv, a magyar-lett, a magyar-török és esetleg a magyar-spanyol kiadatási és büntető jogsegély egyezmények, amelyekre vonatkozólag a tárgyalások az érdekelt államokkal már folyamatban vannak, sőt részben be is fejeződtek. Az ügyintézésnek olcsóbbá és gyorsabbá tétele szempontjából a nemzetközi jogi érintkezés terén is több újítás van készülőben. Már az előző évi költségvetés indokolásában rámutattam a bíróságok munkaterhének szűnni nem akaró állandó növekedésére. Ez a növekedés az 1929. évben is tovább tartott és a jelen indokolás készültekor rendelkezésre álló adatokat véve alapul, a növekedés, a már amúgy is nagyon felduzzadt ügyforgalmú 1928. évhez képest mintegy 19% volt. Egyes ügyszakokban a növekedés még nagyobb arányú volt. így például a legnehezebb munkát jelentő vagyonjogi keresetek emelkedése 25%-ot, a részben szintén érdemleges perré alakuló váltómeghagyásra irányuló kereseteké 37%-ot, a fizetési meghagyásra irányuló kérelmeké 85%-ot tett ki. Hogy ez újabb jelentékeny munkaszaporulat ellenére a költségvetésben előirányzott kiadások összege az előző költségvetéshez viszonyítva mégis apasztatott, azt csak azért lehetett megtenni, mert az eljárási szabályoknak részben már megtörtént, részben pedig előkészületben lévő egyszerűsítései az 1930/31. költségvetési évben már képesek lesznek ellensúlyozni az ügyforgalom növekedését. Hasonlóképen változatlanul nagymérvű az a munkateher, ami a telekkönyvi hatóságokra nehezedik. Itt a rendes telekkönyvi ügymeneten felül meg kell említenem az 1920 : XXXVI. t.-c., az 1924 : VII. és az 1928 : XLI. t.-cikkek alapján megváltott s a vagyonváltságba átvett (1928 : XLI. t.-c. 9. §) ingatlanoknak átmeneti át jegyzését, az ingatlanokból kiosztott új földrészleteknek a juttatottak nevére szét jegyzését, az 1929. december l.-jén életbelépett s a jelzálogról szóló 1927 : XXXV. t.-c. végrehajtásával járó munkálatokat s végül a trianoni békeszerződéssel átcsatolt területről visszahozandó, illetőleg részünkről az utódállamoknak kiszolgáltatandó telekkönyvek és telekkönyvi iratok kölcsönös kicserélésével s forgalombaadásával járó s még mindig folyamatban lévő munkálatokat.