Állami költségvetés - 1930-1931

Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTERIUM 1930/31. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

23 Az igazságügyi tárcának az 1930/31. költségvetési évre előirányzott kiadásai az 1929/30. évi költségvetéssel szemben 1,399.000 P-vel apadnak. Ez a különbözet abból származik, hogy a személyi járandóságok 1,227.760 P-vel, a dologi és egyéb rendes, valamint átmeneti kiadások 518.320 P-vel és a beruházások 425.000 P-vél csökkennek, a nyugellátások pedig 772.080 P-vel emelkednek. A személyi járandóságoknál jelentkező apadást a tárca személyzeti létszámának 161 fővel számitásba vett apasztása okozza, a dologi és egyéb rendes, valamint átmeneti kiadások előirányzatának apasztása a takarékosság fokozott érvényesítésének eredménye, a beruházásoknál pedig az előirányzatnak a legszükségesebb térre szorítása okozza a csökkenést. A nyugellátásoknál jelentkező többlet az ellátásban részesülők számának emelkedése folytán áll elő. A tárca központi igazgatásának egyik legfontosabb feladata, hogy a bíróságoknak még mindig emelkedő irányzatot mutató munkaterhe mellett az igazságszolgáltatás menetének gyorsaságát és eredményességét biztosítsa. Minthogy az állam fokozottabb pénzügyi megterhelésének elkerülése végett a munkateher növekedése személyzetszaporítással nem ellensúlyozható, legfőbb bíróságunk birói létszáma és ügyforgalma pedig a nagy államok hasonló testületeihez mérten már most is aránytalanul magas, főként az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása, az ügyvéd-birói képesítésű városbiróságok felállítása, a perorvoslati rendszer megfelelő átalakítása, valamint a bíráknak a technikai teendők alól való fokozatos mentesítése a célravezető eszközei annak, hogy a bíróságok megnövekedett feladatukat sikeresen elláthassák. Ezt a célt szolgálja a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló és a közel jövőben törvényhozási tárgyalásra kerülő törvényjavaslat, amely a polgári és bűnvádi eljáráson kívül a végrehajtási és telekkönyvi eljárás megfelelő módosítását is felöleli. Ezzel szoros összefüggésben áll a községi bíráskodás reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyet rövidesen ugyancsak a törvényhozás elé terjesztek. A törvény előkészítés egyéb feladatai is igen jelentősek. Az a tekintélyes bírálati anyag, amely a jogirodalomban az országgyűlés előtt törvényjavaslat alakjában fekvő Magánjogi Törvénykönyv tekintetében napvilágot látott, még a törvényhozási tárgyalás megkezdése előtt feldolgozásra vár. E törvényjavaslattal és életbelépésének előkészítésével kapcsolatban egyébként is nagyobb munkálatok vannak folyamatban. A már megalkotott törvényekkel kapcsolatos munkálatok köréből említést érdemel, hogy a jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV. t.-c. életbeléptetésével kapcsolatban szükségessé vált nagy terjedelmű rendeletek már kiadattak és a törvény 1929. évi december hó 1. napjával életbelépett ugyan, de a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése végett a telekkönyvi és végrehajtási iratminták átdolgozása is szükségessé vált, amely munkálat befejezéséhez közeledik. A kor-