Állami költségvetés - 1929-1930
Részletezés
46 egyes tárcák beruházásainak megállapításánál főleg arra kivántam figyelemmel lenni, hogy minél több olyan beruházás irányoztassék elő a költségvetés keretében, amely eddig a költségvetésen kivüli beruházások közt nyert fedezetet. A bevételek előirányzata a tényleges helyzet figyelembevételével és a kellő óvatosság szem előtt tartásával történt. Ezt mutatják a következő adatok : 1927/28-ban az 1929/30. évi előirányzat befolyt a havi jelentések adatai szerint 1928/29. évi költségvetés 1929/30. évi előirányzat az 1927/28. évi eredménnyel szemben több (-{-), az 1928/29. évi előirányzattal szemben több (-j-), befolyt a havi jelentések adatai szerint kevesebb (—) kevesebb (—) m i 1 1 i ó P e n g ő egyenes adók 178-1 171-5 181+ 3+ 9-5 . forgalmi adók 140-8 119-8 114-8 26-— 5-illetékek 109-7 86-1 101-5 : 8-2 | 15-4 fogyasztási adók ...... 97-4 82-7 101-6 + 4-2 + 18-9 vámjövedék 148-1 128-6 128-6 19-5 saccharin és osztálysorsjáték . 1-6 1-6 2+ 0-4 JL. 0-4 sójövedék • . 24-8 22-9 24-2 — 06 + 1-3 dohányjövedék 151-2 150-158-+ 6-8 + 8-tárcabevételek 93-9 92-7 95-3 + 1-4 • + 2-6 fuvarozási illeték . . . . • . 15-9 14-4 16-+ 0-1 + 1-6 összesen : 961-4 870-3 923-38-4 + 52-7 Eszerint az 1929/30-ra előirányzott bevételek az 1928/29. évi előirányzattal szemben 52-7 millió pengő emelkedést mutatnak, de még igy is 38-4- millió P-vel alatta maradnak az 1927/28ban tényleg befolyt összegnek. A legnagyobb többletet az egyenes adók, az illetékek, a fogyasztási adók és a dohányjövedék bevételei mutatják. Ha azonban az előirányzatot az 1927/28. évi tényleges bevételekkel állítjuk szembe, csupán az egyenes adók, a fogyasztási adók és a dohányjövedék bevételei mutatnak számottevő többletet, az egyenes adóknál főként a házadóból várható bevételnek a házbérek növekedésével kapcsolatos emelkedése, illetőleg a társulati adónak a kivetések alapján várható többlete folytán, amit csak részben ellensúlyoz a földadónak csökkenése ; a fogyasztási adóknál és a dohányjövedéknél pedig a fogyasztás növekedése, illetőleg a dohányjövedéknél ezenfelül a dohánytermelés emelkedése folytán. Ezzel szemben az 1927/28. évi tényleges bevételnél lényegesen kevesebbet irányoztam elő a forgalmi adóknál és a vámjövedéknél, figyelembe véve a forgalmi adó nagyobb mérvű átalányozásának, az állatforgalmi adó eltörlésének és a megkötött kereskedelmi szerződéseknek hatását. Az egyenes adók közül a földadót 4 millió P-vel csökkenteltem, mert a tervezett mintegy évi 8 millió P adómérséklés csak az 1930. naptári évtől, vagyis az 1929/30. költségvetési év második felétől kezdve lép életbe. A házadót mintegy 22 millió P-vel magasabban lehetett volna előirányozni, tekintettel azonban arra, hogy a házadó mérsékléséről rendelkező 1929:11. t.-c. szerint a községekben befolyt házadónak évi 13-5 millió P-t meghaladó részét a községek segélyezési alapja javára kell elszámolni, a házadó előirányzatát ennyivel csökkentettem. A tárcabevételeknél a vagyonváltságföldek haszonbéréből eredő bevételt — ami az 1928/29. évi költségvetésben az Állami adósságok bevételei között 8,480.000 P-vel volt előirányozva — törölni kellett, mert ezek a földhaszonbérek az 1928 : XLI. t.-c, 16. §-a értelmében a vagyonváltság alapba . utalandók be. Törölni kellett továbbá az 1924. évi külföldi kölcsön (a népszövetségi kölcsön) kamataiból eddig ugyancsak az Állami adósságoknál előirányzott bevételt is, e kölcsönnek beruházásokra való teljes felhasználása folytán. Viszont a belügyi tárcánál új tételként 5,800.000 P irányoztatott elő, a városok által az 1928 : XXXIII. t.-c. 13. §-a alapján az állami rendőrség költségeihez fizetendő hozzájárulás címén.
