Állami költségvetés - 1929-1930
Részletezés
47 II. Allami üzemek. Az állami üzemek előirányzata — amint fentebb emiitettem — a beruházások fedezése után is még 1.800.000 P- felesleggel zárul, anélkül pedig 19,997.000 P felesleget mutat. Az egyes üzemek feleslege a következő: a posta, távirda- és távbeszélő feleslege . . . 9,534.000 P az államvasutak „ ... 6,606.000 „ az állami vas,- acél- és gépgyárak „ ... 1,644.000 az állami erdőgazdasági birtokok „ ... 44.000 az állami mezőgazdasági birtokok „ ... 1,683.000 a selyemtenyésztés „ ... 66.000 a postatakarékpénztár „ ... 360.000 a köszénbányászat „ ... 60.000 összesen . . 19,997.000 P. Az üzemeknek ebből a feleslegéből az alábbi összegek irányoztattak elő az egyes üzemek beruházásaira: a posta, távirda és távbeszélő beruházásaira . 5,446.000 P az államvasutak „ . 11,155.000 „ az állami vas-, acél-és gépgyárak „ . 1,636.000 „ az állami mezőgazdasági birtokok „ . 104.000 „ a postatakarékpénztár „ . 356.000 „ összesen . . 18,697.000 P. Ha az állami üzemek kiadásainak főbb csoportjait tekintjük és az 1929/30. évi előirányzat adatait az 1928/29. évi költségvetés adataival összehasonlítjuk, a helyzet a következő : 1928/29. évi 1929/30. évi többlet (+) költségvetés előirányzat vagy apadás (—) pengő személyi járandóságok . . . 135,654.000 141,198.438 + 5.544.438 nyugellátások 78,826.860 78,969.170 + 142.310 dologi (üzemi) kiadások és az üzemeket terhelő államadóssági kiadások 254,541.080 269,006.392 + 14,465.312 beruházások 20,933.040 18.697.000 — 2,236.040 A személyi járandóságok között az államvasutaknál — a legutóbb életbeléptetett jutalékszabályzat alapján — ezúttal elsőizben irányoztatott elő jutalék és pedig 3,500.000 P. Egyébként a személyi járandóságok és a nyugellátások emelkedése általában ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint az állami közigazgatásnál. Egyes állami üzemeknél elkerülhetetlen volt az alkalmazottak létszámának emelése, mert máskép — különösen a posta, távirda- és távbeszélő, valamint az államvasutak — nem tudnák a folyton fokozódó forgalmat lebonyolítani. A létszámtöbblet a posta, távirda- és távbeszélőnél 205 fő, az államvasutaknál pedig 171 fő, e többleteket azonban más üzemeknél jelentkező létszámcsökkenések részben ellensúlyozzák, úgy hogy az üzemi tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának emelkedése végeredményben 374 fő. Az állami üzemek munkásainak létszámában viszont 594 főnyi apadás mutatkozik, a következő változások folytán: az államvasutaknál — 783 fő, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál -h 189 fő.
