Állami költségvetés - 1927-1928
Részletezés
44 7 50 millió, az 1926/27. évre pedig további 50 millió, összesen tehát 100 millió aranykoronát szabaditott fel s ilyen célokra rendelkezésre áll még mintegy 82-7 millió aranykorona (95'8 millió pengő). A békeszerződési terhek előirányzatának megállapításánál a jóvátételi bizottság által az 1927. és 1928. naptári évre megállapított összegekből a költségvetési év tartamára eső 5 millió aranykoronának megfelelő összeg vétetett számításba. A személyi járandóságok szükséglete az 1925/26. évben megállapított státus- és illetményrendezés folytatólagos végrehajtásának figyelembevételével állapíttatott meg. Az 1927/28. évi előirányzatban tehát már kifejezésre jut az 1927. évi junius hó 30.-áig érvényesülő létszámapadás is, s ennek folytán a megállapított csökkentett létszámok már'úgyszólván az egész vonalon el vannak érve. Az időközi természetes apadás folytán jelentékeny csökkenést mutat azoknak a tisztviselőknek a száma is, akik az emiitett státusrendezés folytán az egyes fizetési osztályok B. csoportjába kerültek, ami az államháztartás szempontjából megtakarítást, az illető státusok szempontjából pedig a végleges állapothoz való jelentős közeledést jelent. A státusrendezés eredményének tulaj donitható, hogy a fizetések, havidijak és havibérek vagyis a szorosabb értelemben vett fizetések végösszege az előző évvel szemben 1-8 millió pengő csökkenést mutat. Ennek ellenére azonban az összes személyi járandóságok végösszegben mintegy 6 millió pengővel emelkedtek, mert a lakáspénzek 7-9 millió pengő többletet mutatnak az előző évi költségvetéssel szemben. Az 1927/28. évi költségvetésben már kifejezésre jut a tisztviselői státusrendezés után folyamatba tett altiszti státusrendezés is, annak végső kialakulása azonban, minthogy a végleges létszámok csak a természetes apadás útján fognak eléretni, csak hosszabb idő után várható. A státusrendezés és a létszámapasztás hatásának tulajdonitható. hogy a személyi járandóságok aránya a költségvetés egyéb kiadásaihoz képest további apadást mutat. A személyi járandóságok ugyanis az összes kiadásoknak az állami közigazgatásnál üzemeknél az 1924/25. évi költségvetés szerint 36-2°/ 0-át 29'0%-át az 1925/26. „ „ „ 35'5%-át 27-9%-át az 1926/27. „ „ „ 34-2%-át 27-3°/o-át tették, az 1927/28. „ „ pedig . . . 33-6%-át 26-9%-át fogják jelenteni. Ha pedig az összes személyi természetű kiadást figyelembe vesszük, vagyis a személyi járandóságokhoz a nyugellátások szükségletét és az önkormányzati alkalmazottak és nyugdijasok járandóságaihoz adott hozzájárulásokat is hozzáadjuk, akkor az arány az állami közigazgatásnál üzemeknél az 1924/25. évi költségvetés szerint N 55-7% 41-8% az 1925/26. „ „ 53-7% 41-4 0/ 0 az 1926/27. „ ,, „ ...... 51-6°/ 0 41-27. az 1927/28. „ „ „i ...... 52-3% 42-3% vagyis az arány némileg romlott a nyugellátásokra szükséges összegeknek emelkedése miatt. Az egyéb (dologi természetű) kiadásokn$z költségei szintén elsősorban a lakbérek emelkedése folytán növekedtek. Emellett kiemelendő az 50%-os. rokkantak járandóságainak emelésére előirányzott 2-3 millió pengő többlet. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások emelkedése főként a nem állami tanitók és óvónők automatikus előmenetelének következménye. Emeli a szükségletet a lelkészi korpótlékok tájból való rendszeresítése és a lelkészi nyugdijsegélyek előirányzatának méltányos felemelése is. A nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének költségeihez adott hozzájárulás összege pedig a nyugellátásoknál emiitett okoknál fogva növekszik.
