Állami költségvetés - 1927-1928

Részletezés

h 7 Mintegy 10 millió pengő* emelkedést mutatnak a nyugellátások, amit a lakáspénzek emelkedésén és a létszámapasztással kapcsolatban nyugdíjazott alkalmazottak járandóságain felül az a körülmény okoz, hogy az 1924 : IV. t.-c.-ben elrendelt nyugdijkorlátozások 1926. évi július hó l-jétől kezdve a legalább 15 évi szolgálattal rendelkezőkre, illetőleg hátrahagyottaikra nézve hatályon kivül helyeztettek, az ezzel kapcsolatos költségtöbbletek azonban az 1926/27. évi költségvetésben még nem voltak figyelembe vehetők. Az állami közigazgatás beruházásainak céljaira < ezúttal is az előző évek költségvetéseiben számításba vett összeg irányoztatott elő. Ez az összeg azonban csak kis részét képezi annak az összegnek, amelyet a kormány — a törvényhozás hozzájárulásának kieszközlése mellett — beruházások céljaira kiván fordítani, minthogy a beruházások súlypontja azokra a beruházásokra esik, amelyek az 1924-. évi külföldi kölcsönből (a népszövetségi kölcsönből), illetőleg- a bevételi feleslegekből eszközöltetnek. Emellett kisebb mérvben még az 1925 :IX. t.-c. 9. §-a alapján alapszerüen kezelendő pénzek maradványai, illetőleg a korábbi években adott kölcsönök tőketörlesztési összegei és kamatai is lehetővé fognak tenni bizonyos beruházásokat. Kétségtelen, hogy az 1925/26. költségvetési évben elkezdett és az 1926/27. költségvetési évben folytatott állami beruházások, valamint a vármegyék és városok kölcsönei, nemkülönben a mezőgazdasági kölcsönök a magángazdasági életre is igen kedvező hatást gyakoroltak és nagymértékben hozzájárultak a tőkehiány enyhítéséhez, a kamatláb csökkenéséhez és a munkanélküliség enyhüléséhez. A bevételek előirányzatában már kifejezésre jut a tervezett ujabb adóleszállitások várható hatása. Hogy ennek ellenére az előirányzott bevételek végösszege emelkedést mutat, az a gazdasági élet kedvező fejlődésével kapcsolatban növekvő forgalomnak és fogyasztásnak, továbbá a házadó-bevételek emelkedésének tulajdonítható. Az egyenes adóknál válható csökkenést a házadó-bevételek emelkedése ellensúlyozza. ami a lakbérek fokozatos emelkedésének következménye. A közvetett adóknál és jövedékeknél legnagyobb emelkedést a vámok mutatják, melyek a tetemesen megnövekedett külforgalom következtében a megkötött kereskedelmi szerződések vámcsökkentő hatása ellenére is állandóan jelentékeny többleteket eredményeznek. Többletet lehet remélni a tényleges eredmények alapján az állami egyedárúságok bevételeinél és a tárcabevételeknél is. Az állami üzemeli előirányzata is a fentiekben említett tényezők figyelembevételével készült. Az üzemek beruházásainál továbbra is az az alapelv nyert alkalmazást, hogy az üzemek bevételi többlete az üzemek beruházásaira fordittatik, amennyiben pedig a költségvetés keretében beruházásokra előirányzott összegek nem elegendők, a még szükséges összegek az 1 924. évi külföldi kölcsönből (a népszövetségi kölcsönből) vagy a bevételi feleslegekből bocsáttatnak az üzemeknek rendelkezésére. A beruházások figyelmen kivül hagyásával a postatakarékpénztár kivételével valamennyi üzem felesleget mutat és pedig : a posta, távírda és távbeszélő 7,885.440 pengőt, az államvasutak 10,846.000 az állami vas-, acél- és gépgyárak 1,185.000 „ az állami erdőgazdasági birtokok 28.980 „ az állami mezőgazdasági birtokok 1,527.640 „ a selyemtenyésztés 281.940 „ a kőszénbányászat 31.

550 „ összesen . . 21,786.550 pengőt. A postatakarékpénztár előirányzata 658.160 pengő hiányt tüntet fel, ami annak tudható be, hogy a postatakarékpénztár az 1926 : XIV. t.-c. rendelkezései értelmében korlátozva van pénzeinek gyümölcsöztetésében. Ezzel a hiánnyal szemben azonban — amelyet a többi állami üzemek bevételi többletei különben is sokszorosan fedeznek — az államnak az államadóssági szolgálat kiadásainál