Állami költségvetés - 1925-1926
Részletezés
Általános indokolás az 1925/26. évi állami költségvetéshez. A magyar állam pénzügyi újjáépítésének munkája az 1925/26. költségvetési évvel a pénzügyi újjáépítésre nézve megállapított időtartamnak a második költségvetési évébe lép. Az 1924: IV. t.-c. ugyanis a pénzügyi újjáépítést öt félév alatt vette tervbe, ebből az öt félévből azonban az első félév, amely még az 1923/24. költségvetési évre esett, tulajdonképen a pénzügyi helyreállítás programmjának megállapításában, a vonatkozó törvények (1924 : IV., V. és VI. t.-cikkek) megalkotásában és az alapvető munkák megkezdésében, nevezetesen a külföldi kölcsön megszerzésében, a Magyar Nemzeti Bank felállításában. az 1924/25. évi költségvetés összeállításának megindításában és a szükséges pénzügyi reformok előkészítésében telt el. Az első év, amelyben a pénzügyi újjáépítési programúi fokozatos végrehajtása mellett ezeknek az intézkedéseknek a hatása érvényesülni kezdett, az 1924/25. költségvetési év volt. Ennek az évnek a költségvetése még olyan időben készült, amikor nem lehetett teljesen áttekinteni a pénzügyi újjáépítés munkájának az első évben várható eredményeit. A költségvetés összegei, az 1924: IV. t.-cikkhez csatolt tervezet összegeit szem előtt tartva, rendkívül óvatos számítások alapján irányoztattak elő, ugy a kiadások, mint a bevételek tekintetében. A költségvetés mérlege kereken 100 milliö aranykorona hiányt tüntetett fel, amely a felvett külföldi kölcsönből lett volna fedezendő. Ezzel szemben — bár a végleges eredmény ezidőszennt még nem állapitható meg pontosan, mert a költségvetési év még le sem telt, — bizonyos, hogy az előirányzott hiány helyett bevételi többlet fog jelentkezni, vagyis az államháztartás egyensúlya a pénzügyi újjáépítés munkájának első évében helyreállott, holott az 1924: IV. t.-cikkben ez csak a szanálási időtartam letelte utáni, vagyis az 1926/27. költségvetési évre vétetett számításba. Bizonyos azonban az is, hogy az államháztartás egyensúlya magasabb színvonalon következett be, mint ahogy azt az újjáépítési programm kilátásba helyezte. Ennek az okai több mellékkörülményen kivül főleg három tényezőre vezethetők vissza. Az egyik az állami bevételek alakulása, a másik az árak emelkedése, a harmadik a korona árfolyamának javulása. Az állami bevételek az újjáépítési terv szerint fokozatos emelkedéssel értek volna el a nettóban 400 millió aranykoronára tervezett maximumig. Ezzel szemben az 1924/25. költségvetési év során ez a folyamat sokkal gyorsabban ment végbe és már néhány hónappal a költségvetési év kezdete után ÍIZ állami bevételek elérték, sőt meghaladták azt a szinvonalat, amelyet a terv szerint csupán az ujjá-
