Állami költségvetés - 1925-1926

Részletezés

épités befejeztével kellett volna elérni. Viszont azonban a költségvetési év második felében további emelkedés tapasztalható nem volt, sőt egyrészt annak folytán, hogy a tavaszi hónapok az adóbevételek szempontjából általában kedvezőtlenebbek szoktak lenni az őszieknél, másrészt azoknak a nehézségeknek következtében, amelyek a gazdasági éleinek a korona folytonos értékromlásának megszűnése folytán előállott uj helyzetbe való beilleszkedése folyamán előállottak, azokban némi csökkenés mutatkozott. A bevételeknek ilyen alakulása eredményezte az államháztartási hiány megszűntét és egyben igazolta azt a felfogást, hogy az államháztartási hiány legfőbb oka ÍIZ volt, hogy az állami bevételek legnagyobb része — papírkorona értékben lévén megállapítva, — a folytonos koronaromlás következtében mindig csökkenő értékben folyt be. Különösen nagy mértékben állt ez az egyenes adókra, amelyeknél a kivetés általában utólagos lévén, az adótárgy keletkezése és az adó lerovása között gyakran évek teltek el s így a papirkoronában történő adóztatásnál nem lévén figyelembe vehető a korona időközi romlása, az adózók adótartozásukat a törvények által megállapítani kivánt adóteher értékének csekély töredékével egyenlíthették ki. Ehhez járult, hogy az adótartozások lerovása sok esetben éppen a koronaromlás kihasználására irányuló spekulatív törekvések folytán is késedelmesen történt, az adóbehajtás pedig a kielégítési végrehajtás korlátozása folytán, de az értékükben devalválódott adótételekhez képest aránytalanul magas behajtási költségek következtében is, nagy nehézségekbe ütközött. Nem jelentéktelen mértékben gátolta az adóbevételek eredményességét az a körülmény is, hogy az adótörvényeknek a folyton változó viszonyokhoz való alkalmazása a pénzügyi közigazgatásra olyan teherként sulyosodott, mely annak működését jelentékenyen bénította. A fogyasztási adók és jövedékek alkalmazása a mindenkori valutáris helyzethez szintén csak időnkint, szinte ugrásszerűen történhetett és igy a koronaromlás ezeknek a közszolgáltatásoknak eredményességét is nagymértékben hátrányosan befolyásolta. Különösen ezek a körülmények tették ebben az időben az államháztartásra nézve nagy jelentőségűvé a forgalmi adókat, amelyek az árviszonyokhoz automatikusan alkalmazkodva, leginkább voltak képesek a korona esésének hatását kiegyenlíteni. De nemcsak a közszolgáltatási bevételeknél, hanem az állami üzemek bevételeinél is a koronaromlás volt úgyszólván a legfőbb oka a bevételek elmaradásának. Ezt az állapotot szinte egy csapásra megváltoztatta az, hogy a közszolgáltatások és egyéb állami bevételek — az 1924 : IV. t.-c.-ben foglaltaknak megfelelően — túlnyomó részben aranyalapra fektettettek, ami által azoknak a korona értékében beállott ingadozásoktól való függetlenitését lehetett elérni. A földadó — amely előzőleg buza értékben vettetett ki, de amely a buza forgalmi értékének több esetben hosszabb iclőre történt megállapítása folytán szintén nem mentesült az értékcsökkenés hatása alól, — továbbá a jövedelem- és vagyonadó, nemkülönben --a házbéreknek aranyértékben történt szabályozása folytán, tehát közvetett uton — a házadó és a házhaszonrészesedés is aranyértékben vettettek ki; aranykorona értékben állapíttattak meg a fogyasztási adók és a vámok, valamint az illetékek egyrésze; ugyancsak aranykoronában állapították meg az államvasutak tarifájukat és a kisebb állami bevételek nagyrésze is aranyalapra fektettetett. Mindennek az volt az eredménye, hogy az állami bevételek szinte máról-holnapra visszanyerték értéküket és megszűnt az a visszás helyzet, amely a koronaromlás során azok tekintetében fennállott. Hozzájárult továbbá ehhez a forgalmi korlátok fokozatos megszüntetése, ami különösen a vámbevételek emelkedését segítette elő, továbbá a konszolidáció előrehaladásával a lakosság vásárló erejének fokozatos erősbödése, ami különösen a fogyasztási adó és a dohányjövedék bevételeinek emelkedésében jutott kifejezésre. A kellő eredményt azonban még igy is csak az tehette maradandóvá," hogy a korona romlásának folyamata megállott és igy a kitűzött állami feladatokat a bevételekkel tényleg meg is lehetett oldani. Ezzel szemben azonban a háború alatt és az azt követő időkben életbeléptetett gazdasági kényszerrendszabályok megszüntetése kapcsán bekövetkezett az áraknak a külföldi árviszonyokhoz való alkalmazkodása, ami az áraknak emelkedésére vezetett. Mig ugyanis a külforgalmi korlátozások idejében