Állami költségvetés - 1924-1925
Részletezés
/ Egyebekben a személyi kiadások mutatnak lényegesebb emelkedést, mert az erre a célra az 1924: IV. t. c.-liez mellékelt költségvetésben felvett 152,550.000 K-val szemben 168,462.787 K-t kellett számításba venni, tehát 15,912.737 aranykoronával többet. Ennek okai a fentiekben már emiittettek. A személyi járandóságok emelésével szemben viszont az egyéb (dologi és átmeneti) kiadások az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben felvett 84,200.000 K-val szemben csak 68,211.135 K-t, vagyis 15,988.865 K-val kevesebbet tesznek ki, amit egyrészt a tárcabevételek fokozásával, másrészt a kiadások tényleges apasztásával lehetett elérni. A pénzügyi tárca „egyéb kiadásai" között szerepel a jelenlegi szorzószám fenntartásából származható kiadási többlet. A szanálási programm (1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetés) ugyanis, valamint az 1924/25. évi költségvetési előirányzat amint az már fentebb említtetett, aranykorona alapon épült fel. Minthogy azonban az aranykorona csak elszámolási egység, mig a fizetési eszköz továbbra is a papírkorona maradt, szükséges volt, hogy a kettőnek a tényleges fizetéseknél alkalmazott relációja (viszonya) kötelező erővel időről-időre megállapittassék. Ezt a relációt szokás szorzószámnak nevezni. , Az eredeti terv az volt, hogy a szorzószám megállapítása a papirkoronának a világpiacon való értékelése alapján havonta történik. Ezen az alapon a szorzószám, vagyis 1 aranykoronának papírkorona ellenértéke az 1924. év julius havára 17.600 koronával, augusztus havára pedig 17.000 koronával állapíttatott meg, A korona értékének további javulásával kapcsolatban a szorzószám folytatólagos leszállítása nem volt keresztül vihető, mert a papirkoronában csökkenő bevételek, a változatlanul fennmaradó kiadásokkal szemben nem biztosítottak volna fedezetet és mert a tisztviselői illetményeket leszállítani nem lehetett. A kormány tehát elhatározta — s ezt az elhatározását a Nemzetek Szövetségének 1924. évi szeptember havi ülésezése kapcsán annak pénzügyi bizottsága is magáévá tette, — hogy az 1924. évi augusztus hóra megállapított 17.000-res szorzószámot mindaddig, amíg a viszonyok jelentősen meg nem változnak, továbbra is fenntartja. Természetesen ez által is bizonyos disparitással kell számolni az állami háztartásban, mert az államháztartási hiányt az újjáépítési kölcsönből kell fedeznünk, ez pedig — hacsak nem külföldi fizetésekre használtatik fel, — csak a reális árfolyamon váltható át papirkoronára, vagyis a kincstár a kölcsönből felhasznált minden egyes aranykorona érték után nem 17.000, hanem ,csak a piaci árfolyamnak megfelelő összegű papírkorona birtokába jut. A folyó költségvetési évre a szorzószám • fenntartásából eredhető költségtöbbletre kereken 5.000.000 aranykorona vétetett számításba s ez az összeg a pénzügyi tárca „Különféle kiadások és bevételek 1' címén irányoztatott elő. Megjegyzendő, hogy az 1924/25. évi költségvetési előirányzat közigazgatási része általában 1 aranykorona= 17.000 papírkorona alapon készült és hogy az előirányzat összeállításának időpontjában a korona zürichi árfolyama (100 koronát számítva) 0 0068 svájci frank volt. Az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetés adataival való összehasonlításnál nagy emelkedést mutat az önkormányzatok (autonomiák) alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulásoknak az összege, ami arra vezethető vissza, hogy a teljesség kedvéért ezek között vétettek számításba a vallásfelekezeteknek adott támogatások, továbbá azok a nyugdijhozzájárulások is, amelyeket az állam a vármegyei és községi, valamint a nem állami iskolai nyugdijasok, özvegyek és árvák javára fizet. A nyugdijakra szükséges összeg a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságainak 1924. évi július hó l.-jétöl kezdve történt felemelése, valamint a nyugdíjasok létszámának a létszámapasztások folytán bekövetkezett jelentékeny növekedése folytán szintén emelkedett. A nyugdijaknál kimutatott összeg még nagyobb lenne, ha a nyugdijhozzájárulások, mint már említtetett, nem az előző bekezdésben emiitett egyéb hozzájárulások között vétettek volna számításba. A. beruházások céljaira az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésnek megfelelően csak 12,000.000 K-t lehetett előirányozni.
