Állami költségvetés - 1924-1925
Részletezés
, 1 8 A hevételek egy-két kisebb jelentőségű eltéréstől eltekintve, általában az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben számításba vett összegekkel irányoztattak elő, kivéve a határvam jövedéket, amelynél 6,357.000 K-val több, továbbá a dohány- és sójövedék feleslegét, amely cimen összesen 6,985.680 K-val több -irányoztátott elő. A bevételekre előirányzott összeg feltétlenül be is fog folyni, amit az 1924/25. költségvetési év első hónapjainak eredményei már is igazolnak. Az 1924/25. évi költségvetésben számításba vett bevételeken kívül az 1924/25. költségvetési évben az államnak egyéb bevételei is lesznek és pedig: a) az 1924 : VJ. és X. t.-cikkek szerinti kényszerkölcsönből, amelynek egy része csak a folyó költségvetési évben érvényesül, b) az állami gabonaakció (hatósági lisztellátás) felszámolása kapcsán felszabaduló forgótőke vissza> fizetéséből és c) vagyonváltság-hátralékokból. Ezekből együttvéve mintegy 15 millió aranykoronára lehet számítani, amely összeg azonban nem irányoztatott elő a költségvetésben, mert egyrészt egészen átmeneti természetű és jórészt bizonytalan összegű bevételekről lévén szó, nem kívánatos azokkal a bevételeket duzzasztani, tudva, hogy azoknak a következő évben való elmaradása visszaesést jelenthetne a bevételekben, másrészt pedig számos olyan kiadásra szükséges fedezetröl'kell gondoskodni, amelyet az adott költségvetési keretekben kielégítenünk nem lehet, de amelyekre az ország gazdasági élete szempontjából szükség van. így ebből az összegből kívánja a kormány az államvasutak és esetleg más állami üzemek forgótőkeszükségletét kielégíteni, a csendőrség elhelyezésének kérdését laktanyaépitésekkel elősegíteni, a tanyai iskolák kérdését előbbre vinni és olyan gazdasági érdekeket kielégíteni (pl. ármentesitő társulatoknak előlegeket engedélyezni), amelyeknek fedezetéről a költségvetésben annak szük keretei miatt nem lehetett gondoskodni. A kormány ezeknek a bevételeknek mikénti felhasználására nézve a felhatalmazási törvényjavaslatban fogja a nemzetgyűlés hozzájárulását kérni. Ami az 1924/25. évi költségvetési előirányzat alaki beosztását illeti, e tekintetben a legfőbb állami számvevőszékkel egyetértőleg — az 1897: XX. t.-c. 6. §-ában foglalt jogkörnél fogva — több újítás eszközöltetett. Ezek egyike a költségvetési fejezetek és cimek számozásában történt ujitás. Eddig egy és ugyanazon tárca keretében, sőt egy és ugyanazon költségvetési cim keretében is, többféle fejezet- és cimszámozás is előfordult. Például a földmivelésügyi tárca „Vízügyi műszaki szolgálat" cimének felirata az 1923/24. évi költségvetési előirányzatban a következő volt: Rendes kiadások: XIV. fejezet, 9. cim. (Átmeneti kiadások: XII. fejezet, 7. cim. Rendkívüli kiadások: _ . , , . Ar T „ . , , Vízügyi műszaki szolgálat{ 1 Beruházások: VI. fejezet, 4. cim. I Rendes bevételek: IX. fejezet, 9. cim. ^ Rendkívüli bevételek: VI. fejezet, 2. cim. Ez a nehézkes rendszer természetesen körülményessé tette az utalványozást is. Az uj rendszer szerint — részben egyes külföldi» államok költségvetési beosztását tartva szem előtt — műiden egyes tárca egy fejezet és minden igazgatási ág egy költségvetési cim. Egy bizonyos költségvetési fejezetnek, illetőleg cimnek tehát ugyanaz a száma ugy a rendes, mint a rendkívüli kezelésben és pedig úgy a kiadásoknál, mint a bevételeknél. Például: a földmivelésügyi tárca ezentúl minden kiadás és bevétel szempontjából a XIV. fejezet lesz s a „Vízügyi műszaki szolgálat" annak 9. cimét fogja képezni. Az uj felirat tehát az emiitett példában egyszerűen: 9. cim. Vízügyi műszaki szolgálat. Ennek a változtatásnak megfelelően készült természetesen a tárcák sommázata és a költségvetési fősommázat is, amelyeknek beosztása ezáltal kétségtelenül áttekinthetőbb lett, mint eddig volt. • Egyébként az egyes fejezetek (tárcák) ugyanabban a sorrendben és ugyanazzal az elnevezéssel vétettek fel az előirányzatba, mint az 1923/24. évben s csupán két módosítás történt és pedig:
