Állami költségvetés - 1924-1925
Részletezés
6 - ' ' Az 1924/25. évi előirányzat szerint az 1924/25. évben 756,582.030 aranykorona kiadással és 656,651.530 aranykorona bevétellel számolunk. A hiány tehát 99,930.500 aranykorona, vagyis némileg alatta marad az 1924: IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben számitásba vett 100,000.000 aranykoronának. A jelzett összegből az állami üzemekre: 288,764.510 K kiadás és 268,764.510 K bevétel esik, vagyis az állami üzemek hiánya 20,000.000 aranykoronával van számítva. Ez a hiány 10,000.000 aranykoronával kisebb, mint amennyi az 1924: IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben az állami üzemek 1924/25. évi hiányára számitásba vétetett s előreláthatólag az üzemek hiánya 20,000.000 koronánál nem is lesz több. Az állami üzemek kiadásainak, illetve bevételeinek figyelmen kivül hagyásával a tulajdonképeni i közigazgatásra 467,817.520 aranykorona kiadás és 387,887.020 aranykorona bevétel, vagyis 79,930.500 aranykorona hiány jut. Ez a hiány kereken 10,000.000 aranykoronával több, mint amennyi az 1924: IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben számitásba vétetett, de ez az egész többlet az állami üzemeknél megtakarítható 10,000.000 K-ban fedezetet talált. A többlet oka az, hogy a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok járandóságai a fentiek szerint az eredeti tervezettől eltérőleg 1924. évi október hó l.-je helyett, már 1924. évi július hó l.-jétől kezdve emeltettek fel. Ha a tulajdonképeni közigazgatásra eső összegeket az 1924 :IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben alkalmazott rendszernek megfelelően netto számokra vezetjük vissza, vagyis ha a nem közszolgáltatási (adó) természetű bevételeket (az úgynevezett tárcabevételeket) a bruttó kiadási összegekből levonjuk és a dohány- és sójövedék kiadásait itt figyelmen kivül hagyjuk, továbbá ha a nyugdijak, az autonómiák alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások, valamint a beruházások összegeit az 1924: IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben követett eljáráshoz képest a tárca többi kiadásától elkülönítve mutatjuk ki, akkor — amint ezt a jelen indokolás 1. számú mellékletét képező összehasonlítás is mutatja — azt látjuk, hogy a netto számok sem egyeznek teljesen az 1924: IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetés számaival. Az egyes tételek közötti kisebb-nagyobb eltérésektől eltekintve, végeredményben a költségvetés közigazgatási részének netto kiadásainál 23,131.180 K kiadási többlet mutatkozik. Ez a kiadási többlet azonban teljes, fedezetet nyer az állami üzemeknél megtakarítható és fentebb már emiitett 10,000.000 K-ból, illetve a bevételi többletekből. Az államadóssági szolgálat netto szükséglete 8,131.180 K-val lépi túl az 1924: IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetést. Ennek oka főként az, hogy az újjáépítési kölcsönnek a szolgálatára az 1924. IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben, nehogy a kölcsön feltételeinek praejudikáljunk. csak évi 25,000.000 K vétetett számitásba, ezzel szemben pedig az 1924/25. költségvetési évben- 4,532.190 K-val nagyobb kiadásra kell számítani. Ehhez járul, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal szemben a fedezetlen államjegyek kibocsátásából (inflációból) kifolyólag fennálló függő adósság szolgálatára is nagyobb összeg szükséges, mint amennyi az 1924 : IV. t-c.-hez mellékelt költségvetés készítésekor számitásba vétetett és hogy a francia és angol Clearing tartozásokra az előző költségvetési évben esedékessé vált, de az újjáépítési kölcsön kibocsátásának elhúzódása miatt kifizetésre nem került összegeket is ebben a költségvetési évben kellett számitásba venni, amit azonban részben ellensúlyoz az, hogy a Duna-Száva-Adria (volt Délivasut) társasággal kapcsolatos kiadások csökkentek. A békeszerződést terhek vagyis a jugoszláv szénszállítások, restitutiók, a jóvátételi bizottság, katonai ellenőrző és határmegállapitó bizottságok költségeire az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben számitásba vett 7,000.000 aranykorona irányoztatott elő. Jelentékeny csökkenés mutatkozik a honvédelmi tárca költségvetésénél, amelynek előirányzata az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben felvett netto 71,800.000 K-val szemben 57,315.739 K, vagyis 14,484.261 K-val kevesebb, ami arra vezethető vissza, hogy az ország pénzügyi, gazdasági és kulturális helyreállításának érdekében a többi tárca céljaira nagyobb összegeket kellett előirányozni.
