Állami költségvetés - 1924-1925
Részletezés
5 Az állampénztáraknak adóhivatalokká való átalakítását lényegesen elősegíti az a körülmény, hogy az állami pénzkezelés terén a postatakarékpénztári rendszerre tértünk át. A postatakarékpénztár közbenjöttével az összes állami bevételek végeredményben a Magyar Nemzeti Banknál vezetett gyűjtőszámlákra folynak, amelyekről ugyancsak a postatakarékpénztár utján teljesíttetnek az összes állami kiadások. Ez a pénzkezelési rendszer a brutto költségvetési rendszer legteljesebb mértékben való érvényesítését biztosítja. A bevételi számlák felett csak a pénzügyminiszter rendelkezhetik, aminek célja, hogy kizárassék annak a lehetősége, hogy a hatóságok bármelyike a bevételeket felhasználhassa kiadásainak fedezésére. A kiadások szintén a postatakarékpénztár utján történnek akként, hogy a kiadási számlákat a pénzügyminiszter látja el havonkint a költségvetésben megállapított hitelekkel és igy lehetetlen a pénzügyminiszter által rendelkezésre bocsátott hiteleket túllépni. A postatakarékpénztári rendszer áttekinthetőbbé teszi az egész államháztartást és segélyével mindennap meg lehet állapítani az aznap befolyt bevételeket és kiadásokat, tehát végeredményben az állam pénztári helyzetét. Ez az uj rendszer 1924. évi julius hó l.-jén lépett életbe, de a személyi járandóságoknak átmenetileg 3 hónapon át való fizetését még az állampénztárak teljesítették, hogy elég idejük legyen a számvevőségeknek, a postának és a postatakarékpénztárnak az uj rendszerre előkészülniük. Meg kell még említeni, hogy az állami kiadások apasztása céljából 1924. évi július hó L-jétől kezdve beszüntettetett az a háborús időkből visszamaradt rendszer, hogy az állam az olyan városi és községi alkalmazottaknak és nyugdijasoknak a járandóságairól segély vagy előleg alakjában gondoskodjék, akiknek járandóságait a háború előtt maguk a városok, illetőleg községek viselték. Ennek a rendszernek további fentartása már csak azért sem volt indokolt, mert a városok és községek háztartási egyensúlyának biztosítása érdekében több bevételi forrás, nevezetesen az általános kereseti adó, valamint a borital- és husfogyasztási adó átengedtetett részükre, illetőleg a városok és községek egyes bevételekből részesedést kapnak (pl. a forgalmi adó kezeléseért annak egy hatodát). Kétségtelen továbbá, hogy stabil viszonyok mellett a városok és községek saját bevétel forrásai is ismét a régi tényezőkké válnak, vagyis a bevételeik ez uton is fokozódnak. Természetes azonban, hogy a kormány tovább is gondot fordit arra, hogy az államháztartás rendezése érdekében tett intézkedések a városok és községek háztartásában is alkalmaztassanak. Az 1924/25. évi költségvetési előirányzat összeállításáig természetesen nem lehetett még mindazokat a reformokat végrehajtani, amelyek a takarékosság biztosítása érdekében kívánatosaknak látszanak. A kormány azonban intézményesen biztosítani kívánja a takarékosság érvényesítését és éppen ezért egy külön e célra szervezett Országos Takarékossági Bizottsággal fogja az összes igazgatási ágakat felülvizsgáltatni és annak közbenjöttével fogja megállapitani a még teendő intézkedések programmját. Áttérve mármost a jelen költségvetési előirányzatnak részleteire, mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a költségvetés keretei tulajdonképen adva voltak az 1924 :1V. t.-c. 2. §-ának b) mellékletét képező költségvetésben. Minthogy pedig ez a költségvetés aranykoronákban mutatta ki a kiadásokat és bevételeket, hogy ekként az addig folyton romló korona helyett szilárd alapra legyen épitve a költségvetés és hogy könnyebb legyen az összehasonlítás a régebbi állapotokkal és a külállamok költségvetéseivel, ennélfogva az 1924/25. évi költségvetési előirányzat is aranyalapon készült. Ha azonban az 1924/25. évi költségvetési előirányzat számait összehasonlítjuk az 1924 : IV. * t.-c.-hez mellékelt költségvetésben az 1924/25. évre számításba vett összegekkel, mégis azt látjuk, hogy a most beterjesztett költségvetési előirányzat végső számai — a hiány összegétől eltekintve — lényegesen nagyobbak az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben felvetteknél. Ennek oka egyrészt az, hogy a most beterjesztett költségvetési előirányzat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően brutto rendszerben készült, mig az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben netto számok vannak, másrészt pedig az, hogy az állami üzemekre vonatkozó brutto számok is bnuie foglaltatnak a most beterjesztett költségvetési előirányzatban, holott az 1924; IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben az állami üzemeknek csak a hiánya vétetett számításba.
