Állami költségvetés - 1924-1925

Részletezés

Általános indokolás az 1924/25. évi állami költségvetéshez. A csaknem négy és fél éven át tartott világháború, az 1918. évi októberi forradalom, az ezt követő kommunizmus, a román és szerb megszállások és az ország területe kétharmad részének elvesztése az állam pénzügyi helyzetét alapjaiban megrendítették. Az államháztartás "állandóan súlyos hiánnyal küzdött. Emellett a korona értéke úgyszólván napról-napra változott és lehetetlenné tette a reális alapon való számítást. Az 1920/21. évtől kezdve minden évre készült ugyan költségvetés és azokat a pénzügyminiszterek alkotmányos tárgyalás végett a nemzetgyűlés elé terjesztették, de mire egy-egy költségvetés elkészült, addigra a viszonyok annyira változtak, hogy a költségvetésbe felvett összegek már alig feleltek meg a tényleges szükségletnek. Éppen ezért az 1920/21. évre, de különösen az 1921/22., az 1922/23. és 1923/24. költségvetési évekre elkészített költségvetési előirányzatok'már benyujtásuk időpontjában

1) sem nyújthattak teljesen hü képet az államháztartás helyzetéről s inkább keretköltségvetéseknek voltak tekinthetők, amelyek tulajdonképen a kiadási célok és a bevételi források megjelölésére szolgáltak. Más évek költségvetéseivel való összehasonlítási alapul is csak annyiban szolgálhattak, hogy mindegyik a koronának a svájci frankhoz egy meghatározott időpontban fennállott viszonya alapján készülvén,

2) ennek ismerete az egyes tételek mérlegelését lehetővé tette. Kétségtelenül ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetgyűlés az 1921: XXIII. t.-c.-be foglalt 1920/21. évi költségvetés kivételével (amelyhez azonban részletezés nem volt csatolva, hanem az egész csak egy rovatok, cimek és fejezetek szerinti sommázatból állott) egyik költségvetést sem tárgyalta le. Az utolsó részletes költségvetés, amelyet a törvényhozás letárgyalt, az 1914: XXVII. t.-c.-be foglalt 1914/15. évi költségvetés volt (amelyet az országgyűlés 1914. év tavaszán tárgyalt) és igy a törvényhozás tulajdonképpen 10 év óta nem tárgyalt részletes költségvetést. A pénzügyminiszterekben mindig meg volt a törekvés, liogy olyan költségvetést _ állítsanak össze, amelyben az államháztartás egyensúlya a rendes bevételi forrásokból van biztosítva. Meg is történtek ez irányban a kísérletek, azonban sajnos, az ország politikai, gazdasági és pénzügyi helyzete a megoldást nem tette lehetővé. A kormány ezért volt kénytelen hozzányúlni olyan eszközökhöz, amelyek normális viszonyok között igénybe nem v'étetnek. Ez vezetett rá a folyton növekedő inflációra. Abban az arányban, ahogy növekedett a fedezetlen bankjegyeknek a kibocsátása, először lassabban, majd később ugrásszerűen esett a korona értéke. A fedezetlen bankjegyeknek igénybevétele idézte elő elsősorban a korona értékromlását, ami nemcsak az államháztartást, hanem az egész gazdasági életet is mindig nehezebb helyzetbe hozta és az egész vonalon csak értékek pusztulására, a hitelélet szertelenségeire. a munkaeredmény és munkakedv csökkenésére és a korona romlására való spekulációra vezetett. ') Az 1920/21. évi a nemzetgyűlés elé terjesztetett 1920. évi szeptember hó 14.-én, az 1921/22. évi 1921. évi junius hó 21.-én, az 1922/23. évi 1923. évi február hó 28.-án és az 1923/24. évi 1924. évi junius hó 6.-án. *) Az 1920/21. évi 100 papirkorona 2"75 svájci frank (1 aranykorona = 38-18 papírkorona), az 1921/22. évi3-—svájci frank (1 aranykorona = 35 papírkorona), az 1922/23. évi 0 023 svájci frank (1 aranykorona = 45(5-52 papírkorona) és az 1923/24. évi 0 0187 svájci frank (l aranykorona = 6.122 papírkorona) alapon készült. 1