Állami költségvetés - 1921-1922

Részletezés

4 tásánál merőben uj beosztásból indultam ki, még pedig az£rt, mert nézetem szerint csak ez a beosztás s annak következetes keresztülvitele biztosithat számunkra két eredményt: az egyik, hogy a valódi értelemben vett államháztartás elválasztassék az állami tizeinek számadásától, a másik : hogy a költségvetésből kitűnjék, mi az, ami a háború utókövetkezménye s viszont mely tételek alkotják a normál-költségvetést. E kettős célt, mely egyaránt hivatott arra, hogy a mai nehéz viszonyok között az állami gazdálkodás helyes korlátait felállítsa, valamint arra is, hogy a költségvetésnek számszerű és alkotmányjogi ellenőrzését megkönnyítse, a költségvetésben keresztülvitt két rendbeli ujitással értem el. Egyik : az, hogy az állami üzemek költségvetését teljesen külön választottam az államnak, mint az adófizető polgárok erkölcsi testületének háztartásától. Ezért e költségvetés mérlege két külön részből áll, világos felosztással, úgymint I. állami bw/det (az állam rendes, átmeneti kiadásai és beruházásai egyfelől, rendes és rendkiviili bevételei a mérleg másik felén) és II. állami üzemek: (itt is rendes kiadások, átmeneti kiadások és beruházások tagolva a kiadás oldalán, rendes bevételek ós rendkivüli bevételek által ellensúlyozva a mérleg másik oldalán). A másik újítás az, hogy a rendkívül megduzzadt átmeneti kiadásoknak a háborús utóköltségekre és békebeli kiadásokra való felosztása. céljából az átmeneti kiadások közé uj fejezet (IV.) gyanánt a háborús utóköltségeket külön kimutattam, megjegyezvén, hogy ez a tétel, mely a mostani letűnt költségvetésben 2.842,786.000 K-val szerepelt, most 2.301,343.724 K-t fog előreláthatóan felemészteni. Mindezen most ismertetett körülmények folytán a beterjesztett uj költségvetés uj alapokon nyugszik, s merőben átmenetinek tekintendő ; tagolásában oly határozott rendszert alkot, mely egyrészt a parlament s számvevőszék ellenőrzését a legnagyobb mértékben megkönnyíti, másfelől pedig világosan rámutat a békés normal-budgetre való átmenet lehetőségére s e lehetőségeket már —- amennyiben az belső s nem külső körülményektől függ — magában is foglalja. Az alábbiakban az anyag könnyebb kezelése végett, a sorrendtől eltérve, először az állami üzemek külön háztartásának közlöm végadalait, melyek a tavalyi előirányzattal összehasonlítva, a következők: Állami üzemek költségvetései: Előirányzat Több -f 1921/22. 1920/21, Kevesebb — K K K Rendes kiadások . . . 5.935,008.238 2.183,444.792 + 3.751.563.446 'a fl kiviili kiadd sok: Átmeneti kiadások 907,479.888 556,610.092 + 350,869.796 Beruházások. .... . 1.725,132.000 857,125.000 + 868,007.000 Összes kiadás . . 8.567,620.126 3.597,170.884 + 4.070,440.242 Rendes bevételek . . . 5.987,683.285 3.699,511.774 + 2.288,171.511 Rendkivüli bevételek 153,012.000 12,012.000 + 141,000.000 Összes bevétel . . 6.140,695.285 3.711,523.774 4 2.429,171.511