Állami költségvetés - 1921-1922
Részletezés
3 A magyar állam legutóbbi rendszeres költségvetését hivatali elödöm több mint hét évvel ezelőtt 1914. március havában terjesztette az országgyűlés elé s az mint 1914 : XXVII. t.-c. 1914. junius 24-én hirdettetett ki az Országos Törvénytárban. Ezen idötöl kezdve államháztartásunk háborús felhatalmazási javaslatokkal dolgozott s csak legutóbb sikerült a letűnő 1920/21. költségvetési évre oly pénzügyi (appropriációs) törvényt alkotni, mely legalább keretéül szolgálhatott az alkotmányos és számszéki ellenőrzésnek. Az 1914/15-iki költségvetési törvény szerint a magyar szent korona országának összes rendes kiadásai 1.878,270.9i2 koronában, átmeneti kiadásai 150,430.492 koronában s beruházási kiadásai 235,395.426 koronában állapittattak meg, a kiadások főösszege tehát 2.264,096.830, mellyel szemben 1.953,605.613 korona rendes bevétel, 310,552.270 korona rendkívüli bevétel s ebben 295,000.000 felveendő kölcsön tartották a mérleget. Ezt az utolsó rendszeres költségvetést az államháztartás vitelének most előterjesztett 1921/22-iki tervével összehasonlítani három okból nem lehet. Először azért, mert a trianoni béke összetörte a magyar állam régi szerkezetét, a magyar szent korona országai helyett Csonka-Magyarországot hagyta számunkra, mely a történelmi magyar állam területének csak 32 2%-át s lakosságának csak 41%-át foglalja magában. Tehát más ország s más állami szerkezet áll előttünk. Másodszor nem lehetséges az egybevetés azért, mert pénzrendszerünk megromlása folytán az a valuta, az a „korona" érték, melyben az 1914/15. költségvetés számadatai kifejeztettek, egészen más értéket jelentett, mint, mai pénzünk, melyet csak legutóbb sikerült pénzügyi erőfeszitésünkkel odáig juttatnunk, hogy elértéktelenitését megállítsuk, a fedezetlen bankjegyek kibocsátását megszüntessük s lassú emelkedéssel a pénzérték állandósítása felé közeledjünk. Ezért nem összehasonlitásképen, hanem csupán a pénzérték megromlásának elméleti megvilágítására szolgáljon az az adat, hogy mig az 1914/15-íki költségvetési kiadás főösszege 2-264 milliárdra rúgott, a mostani (állami és üzemi) előirányzatnak kiadási főösszege 26 762 milliárd, ami feltéve, hogy miután az összezsugorodott Csonka-Magyarország állami berendezéseit nem redukálhatja területi lecsökkentésével avagy a népesség megfogyásának arányában, hanem legfeljebb előbbi berendezkedésének 60%-áig, azt jelentené, hogy Csonka-Magyarország állami kiadásai régi (arany) koronában kiszámítva mintegy 1*35 milliárdra rúghatnának s ez a mai 26 7 milliárdos költségvetéssel szemben (ismét azon elméleti föltevésben, hogy az állam és társadalmi berendezkedés azóta nem tolódott volna el) azt jelentené, hogy pénzünk vásárló ereje eredeti értékének mintegy 20-ad részére esett, ami helyes értékelés mellett a korona 5 Centimes svájci árfolyamát jelentené. De harmadszor nem lehet ezen tiszteletteljes előterjesztésemet sem az 1914/15. évi vagy azelőtti állami költségvetésekkel, sem pedig az 1920/2l-es pénzügyi törvénnyel összehasonlítani azért, mert az uj költségvetés összeálli1*
