Állami költségvetés 1917-1918

13 a háború óta a Máv. terhére előállott összes költségtöbbleteket egy teljes költségvetési évre vonatkoztatva vesszük számításba, akkor (290.540.000 K bevételi és 284.995.000 K kiadás; többletet adva hozzá az 191 7'18. évi előirányzatban szereplő bevételi és kiadási tételekhez) az államvasutak évi üzleti feleslege 156.022.000 Kt tenne ... 81 •99'/.. üzleti hányad mellett, és léhát a befektetett tényleges tökének . 517Vkal, a névleges tökének pedig 4'517..-kal való kamatoztatása biztosíttatnék. Közelebbről vizsgálva egyrészt a tervezett díjszabás-revíziónak és az ennek következtében mutatkozó üzemi fölöslegnek mértékét, másrészt azokat a szempontokat, amelyek e kérdés tárgyilagos elbírálásánál figyelembe veendők, a tervezett dijszabásemelést indokoltnak kell tekintenünk. Az államháztartásnak megnövekedett szükségletei feltétlenül megkívánnák, hogy azok fedezéséhez üzleti feleslegének fokozatos emelésével az államnak ez a legnagyobb üzleti vállalata is legalább részben hozzájáruljon, ami annál is inkább indokoltnak látszik, mert a forgalomnak a berendezések teljesítőképességének határán belül mozgó növekedésével az üzemnek szükségszerüleg gazdaságosabbnak és ennélfogva a jövedelmezőségnek is fokozatosan emelkedőnek kell lennie. Ha daczára ezeknek az alig vitatható nyomós szempontoknak, a tervezett átmeneti reform kihatásában mégis csak szerényebb keretben mozog és a fenforgó pénzügyi érdeknek csak mérsékelt kielégítését engedi meg, ennek oka a kormány ama törekvésére vezetendő vissza, amelylyel óvatosan kerülni óhajtott minden olyan intézkedést, amely az itt szóbanforgó közgazdasági érdekek sérelmével, avagy az alsóbb néposztályoknak még nagyobb megterhelésével járna. n) A vasúti díjszabás reformjából kifolyólag felemelhető a „vasúti szállítás után fizetendő < adó" bevételi előirányzata is az 1917/18. évre eredetileg számításba vett 53,10.0.000 Kval szemben. Az m) pont alatt előadottak szerint az 1917/18. évre felveendő államvasuti bevételi többletet véve számítási alapul a szóbanforgó adónál 9,500.000 Kval várok többet az 1917/18. évben, az ez évi előirányzatban már felvett s fentebb számjelzett összegnél. o) A vasúti szállítás után fizetendő adónak a pénzügyi tárcza „egyenes adók"

1 cziménél felveendő többlete mellett ugyancsak az egyenes adók cziinnél további kereken 47,000.000 Kt tevő bevételi többlet irányozható elő a földadó, a házosztályadó, a III. oszt kereseti adó, továbbá a bányaadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója és az — 1883. évi VII. t.-cz. szerint járó tökekamat és járadékadó kivételével kivetett — egyéb tökekamat és járadékadó után megállapítandó 60" ,-os hadi pótlékokból. A szóban levő hadi pótlékok megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett egyidejűleg előterjesztettem, s igy a jelzett bevételi többletet illetőleg csupán annak a megjegyzésére szorítkozom, hogy az emiitett adók hozama fejében az 1917/18. évre előirányzott összegeket véve számítási alapul, a 60%-os hadi pótlék lejében a földadónál kereken 38 millió, a házosztály adón ál 6 millió, a III.. osztályú kereseti adónál (ideértve az 1916. évi XXXIII. t.-cz. 5. §-ában emiitett javadalmak utáni adót is) 22 millió, a bányaadónál 0*5 millió, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójánál 26 millió, a tőkekamat- és járadék-