Állami költségvetés 1917-1918

u adónál pedig 16 millió korona bevételi többletre lehet számítani. A í'enl számjelzett 47,000.000 K, — ép ugy mint az n) pont alatt emiitett 9,500.000 K is, — csak az J917/18. költségvetési évre eső időarányos részét képezi annak a bevételi többletnek, amely a vonatkozó intézkedések folytán egy évre számítva várható. p) Jövedelemadó fejében az 1917/18. évre, az 1916. évi XXVI. t.-cz. indokolásában várhatónak jelzett összeg, vagyis 35,000.000 K lett előirányozva. Ez az előirányzat az időközben ismeretessé vált eredmények alapján 15,000.000 Kval magasabb összegben vehető fel, mert az 1917. évi kivetésnek az eddigi adataira, valamint ama körülményre való figyelemmel, hogy a 20.000 Kán felüli jövedelmek utáni jövedelemadó hozama az 1915/16. költségvetési évben kereken 27-7 millió Ivt tett ki, ez idő szerint már bátran számithatunk arra, hogy — miután az adókötelezettség a 10.000 Kt meghaladó jövedelmekre kiterjesztetett — a jövedelemadó az 1917/18. évben 50 millió Kt fog eredményezni. q) Ugyancsak az eredetileg előirányzottnál kedvezőbb eredmény elérésére számithatunk a vagyonadónál is. Ez adó bevételei fejében (az 1916. évi XXVI. t.-czikkre vonatkozó indokolásban előadottaknak megfelelően) 25,000.000 K lett az 1917/18. évi költségvetésben előirányozva. A kivetésnek időközben már ismeretessé vált eredményei (a vonatkozó vallomások stb.) alapján immár magasabb összeget, számitásom szerint kereken 32,000.000 Kt várhatunk az 1916. évi XXXII. t.-cz. szerint fizetendő vagyonadóból az 1917/18. évben. Az előirányzat tehát felemelhető , 7,000.000 Kval. További kereken 3.000.000 K. többlet vehető fel továbbá a vonatkozó bevételi rovaton azért, mert a vagyonadóról szóló törvény határozmányainak oly értelmű módosítását vettem tervbe, hogy az a mentesség — amely eddig az 50.000 Kt meg nem haladó vagyonokra nézve állott fenn — az 1918. évtől kezdve a 20.000 Kt meg nem haladó adóköteles tiszla vagyonokra korlátoztassék. A vagyonadó fizetésére kötelezettek körének a jelzett módon leendő kiterjesztésére vonatkozó intézkedésből egész évre számítva 6 millió korona bevételi többletet várok, amely összegnek fele vagyis 3,000.000 K lesz az 1917/18. költségvetési évre pótlólag előirányozható. r) Vasúti hadiadó fejében az 1917/18. évre 110 millió K vétetett fel, — az 1913. évi vasúti forgalmi adatok alapján, és arra való tekintettel, hogy a szóbanforgó adó alapjául szolgáló gyors- és teheráru bevételek csupán a Máv-nál együttvéve 383,200.000 K-val voltak az 1917/18. évre előirányozhatók. Tekintettel már most arra, hogy a fent rn) pont alatt ismertetett vasúti díjszabási reform folytán az államvasuti gyors- és teheráru bevételek a fent jelzett 383,200.000 K-nál magasabb összegben s nevezetesen 465,685.000 K-val vehetők számításba, a vasúti hadiadó bevételei fejében várt összeg felemelhető 29,700.000 K-val. s) A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. t.-cz. az 1914., 1915. és 1916. évi háborús jövedelem-többletek megadóztatására nézve intézkedik. — Az alkotmányos tárgyalás vé.yett egyideüleg előterjesztett törvényjavaslat utján intézkedni kívánok az iránt, hogy az idézett t.-cz. határozmányai az 1917. évben elért nyereség — illetőleg jövedelemtöbbletekre is alkalmaztassanak s illetve, hogy ezek az 1917. évi nyereség- és jövedelemtöbbletek is* hadi nyereségadó alá vonassanak az 1916. évi XXIX. t.-cz. határozmányainak az alapulvétele mellett.