Állami költségvetés 1917-1918

12 pedig mai alakjában még 1890-ben lépleltetett életbe és azóta a díjszabások, eltekintve csekélyebb díjemelésektől, alapvető részeikben a mai napig úgyszólván alig szenvedtek mélyrehatóbb változásokat. Ezzel szemben az azóta eltelt hosszú idő alatt az ország gazdasági viszonyaiban lényeges változások állottak be, olyannyira, hogy e díjszabásokról bátran állitható, hogy azok ma már távolról sem simulnak hozzá gazdasági életünk eltolódott viszonyaihoz. Egyrészt ezt a körülményt, másrészt azt figyelembe véve, hogy a m. kir. államvasutak megnövekedett üzemköltségeinek fedezéséről természetszerűen ennek az üzleti vállalatnak magának kell gondoskodnia, tárgyalást indítottunk az osztrák kormánynyal az érvényben álló árudijszabások olyan irányú revíziója iránt, amely a gyors- és teheráru-szállitásból eredő bevételeknek is emelkedését vonja maga után. Az ezirányban folytatott tárgyalások azonban ez idő szerint még teljes befejezést nem nyertek és a kormány végleges elhatározása előtt kötelességének tartja ebben a nagyfontosságú kérdésben a tarifabizottság véleményét is kikérni. A nagy körvonalakban fent ismertetett dijszabásrevizió természetszerűleg a h. é. vasutak bevételeinek emelkedésénél is éreztetni fogja hatását. A kormány azonban kiindulva abból, hogy a dijszabásemelésnek éppen az a főczélja, hogy a m. kir. államvasutak megnövekedett üzemi kiadásaira, amelyek természetszerűen a h. é. vasutak üzletviteli többköltségeiben is megnyilvánulnak, — fedezetet teremtsen, — ez alkalomból az érdekelt h. é. vasutakkal oly értelmű magánjogi megállapodásokat létesített, ^melyek alapot adnak arra, hogy a h. é. vasutak a díjszabások revíziójából származó több bevételeikből — jövedelmezőségük arányához képest az üzletüket kezelő m. kir. államvasutaknak az eddiginél nagyobb üzemköltség-megtérítést juttassanak. Abban a reményben, hogy az árudijszabás revíziója tárgyában folyamatban levő tárgyalások eddigi eredménye lényeges változásokat szenvedni nem fog. az egész tarifareformból származó többletek teljes költségvetési évre vonatkoztatva 295.54-0.000 Kval vehetők számításba. Az 1917/18. költségvetési évre azonban természetszerűleg e bevételeknek csak a kilátásba vett emelések időpontjától számított idő arányos része, vagyis összesen kereken ' 166,04-8.000 K irányozható elő. Ebben az'összegben a pénzügyi tárcza költségvetésében szereplő szállítási adó és vasúti hadiadó hozamánál várható bevételi többletek nem foglaltatnak bent. A tarifaemelésből eredő 1917/18. évi 166,048.000 K-üyi bevételi többletet szembeállítva az 1917/18. évi költségvetési előirányzatba a fentebb előadottak szerint pótlólag beállítandó 189,487.000 K kiadással: 23,439.000 K kiadási többlet mutatkozik. Vagyis ezzel a 23,439.000 Kval romlik — az 1917/18.' évi költségvetésbe eredetileg felvett kiadási és bevételi eredményeknek a fent előadottak szerint leendő módosítása folytán — a máv. előirányzatának a mérlege; ami annyit jelent, hogy az 1917/18. évre előirányzott 145,477.000 K üzleti felesleg 122,038.000 Kra száll alá. Megjegyzendő azonban, hogy ez a mérlegromlás ellensúlyozást nyer a tarifareform folytán emelkedő szállítási adó- és hadi nyereségadó-bevételeknek a pénzügyi tárczánál kimutatandó többletei által. Megjegyzendő még, hogy ha a tarifaemelésből eredő bevételi többleteket és