Állami költségvetés - 1913
Részletezés - INDOKLÁS
Az ellenőrzés czéljaira az állami számvevőszékhez beküldött különböző beadványok stb. bepillantani engednek ugyan az államháztartást intéző ministeriumok és egyéb közigazgatási hatóságok működésébe, valamint a számvevőségeik és vagyonkezelő hivatalaik szolgálatába, az állami számvevőszék ebbeli tapasztalatait azonban szükségképen kell, hogy kiegészítsék a helyszíni vizsgálatok. A helyszíni vizsgálatok ügyét tehát az államháztartás rendje érdekében fejleszteni kell. Ennek a fejlesztésnek azonban nemcsak a rendelkezésre álló pénzeszközök szabnak korlátot, hanem az állami számvevőszék aránylag csekély személyzeti létszáma is, amennyiben a központi ellenőrző szolgálatnak zavartalan ellátása érdekében a személyzetnek mindig csak egy része és ez sem az évnek minden szakában küldhető ki helyszíni vizsgálatra. Ez az oka annak, hogy hangsúlyozván a helyszíni vizsgálati ügy fejlesztésének szükségességét, mégis csak ujabb 4.000 K megszavazását kérem útiköltségekre. Ha figyelembe vesszük még, hogy az ezen az alrovaton előirányzott összesen 14.000 K hitelből az állami számvevőszéknél felmerülő egyéb kiküldetések költségei is fedezendők (pl. ellenőrző közreműködés a selejtezhetővé vált államadóssági értékek megsemmisítésénél stb.) ugy nyilvánvaló, hogy az ezúttal előirányzott többlet mellett a helyszini vizsgálatok ügyének még mindig csak igen mérsékelt fejlesztéséről lehet szó. 3. alrovat változatlan. Nyugdíjak. VI. fejezet, 2. czim. 1912. évre megszavaztatott 125.384 K, 1913. évre előirányoztatik 124.076 „ az 1913. évre tehát kevesebb . 1.308 Kval, mert a nyugdíjasok állományában időközben bekövetkezett halálozás folytán apadt a szükséglet. Rendkívüli kiadások. Beruházások. I. fejezet. 1912. évre megszavaztatott 300.000 K, 1913. évre előirányoztatik 621.000 „ az 1913. évre tehát több . 321.000 Kval. Az állami számvevőszéknek 1912. évi költségelőirányzatához fűzött indokolásban íl. 97. és 98. oldalon) bejelentettein a törvényhozásnak, hogy az állami számvevőszék uj épülete czéljaira megszereztem a cs. és kir. hadügyi kormánytól a II. ker. vizivárosban levő, „katonai ágyraktár"-nak nevezett ingatlant és hogy a pénzügyministeriumnak más állami építkezés czéljaira átengedett várbeli telkek számára készült eredeti építési terv az uj teleknek megfelelően átdolgozandó lesz. Az építési tervnek ez az átdolgozása nem volt lehetséges, nem annyira azért, mert az uj telek az állami számvevőszék tényleges szükségletének megfelelően nagyobb a réginél, hanem főleg az uj teleknek a régitől eltérő alakulata miatt. Ennélfogva tehát egészen uj építési tervet kellett készíttetni. Az építkezés költsége a kereskedelemügyi ministerium által felülvizsgált és takarékosnak, a kivitelre alkalmasnak talált uj építési terv és részletes előméretes költségvetés szerint. 1,335.213 K 70 fre tehető, ehhez járul azonban még az építésznek és az épitőbizottság tagjainak tiszteletdija, továbbá az ellenőrzés és felülvizsgálat költsége, a hatósági dijak, a járdák, a légszesz és villanyos kapcsolás költsége stb., részben a kereskedelemügyi ministerium megállapítása, részben külön műszaki javaslat szerint egészben mintegy 115.000 K összegben, mihez képest az építkezés^valószínű összköltsége kereken 1,450.000 Kval jelentkezik. Az 1906. évben előirányzott 15.000 Kt nem tekintve, mely az akkori közviszonyok és a tárgyalások késedelme miatt sem felhasználható, sem leköthető nem volt, a törvényhozás eddig előmunkálati költség
