Állami költségvetés - 1913
Részletezés - INDOKLÁS
czimén, 1907-ben és 1908-ban egyenkint 15.000 Kt;- a telek megszerzésére, a telek rendezésére és az építkezési költségekre pedig I., II., III. és IV. részletül az 1909., 1910., 191 1. és 1912. években egyenkint 300.000 Kt, vagyis az 1912. évig bezárólag mindössze 1,230.000 Kt szavazott meg. Ezzel szemben utalványoztatok az 1912. év derekáig egészben véye 415.643 K 44. f, amiből a telek megváltási árára - szemben az 1912. évi költségelőirányzat indokolásában bejelentett 405.300 Kval — 396.780 K esik, mert a telek területe a tervezett szabályozás végrehajtása után a megváltási ár eredeti megállapításánál számba vett 675*5 D-öl helyett csak 661*3 D-ölet tesz, mihez képest D-ölét 600 Kval számítva 8.520 K az állami számvevőszék részére visszatérítendő volt; a többi 18.863 K 44 f a tervező építészeknek az általuk teljesített munka arányában és készkiadásaikra való tekintettel engedélyezett 15.000 K tiszteletdijelőlegre és különböző előmunkálati költségekre (építési engedélydij első részlete, műszaki szakértői tiszteletdij, ingatlan kezelési költségek stb.) fordíttatott. Rendelkezésre áll tehát még 814.356 K 5t> f, ugy hogy ezúttal az építkezés czéljaira V. és utolsó részletül — az építészeknek már utalványozott tiszteletdij előleget figyelembe véve — 620.643 K 44 f, vagyis kerek összegben 621.000 K megszavazását kell kérnem. A hitelszükségletnek ezentúl is részletekben előirányzását azért vagyok kénytelen mellőzni, mert immár megkezdett építkezésről van szó, melynek menetét lassítani avagy megszakítani a kincstár anyagi érdeke szempontjából sem lenne kívánatos. A különböző építési munkák (kőmives, fütőszerkezeti, villamvilágitási, vas, asztalos, üveges, mázoló stb. munkák) tervszerűen és összhangzatosan kapcsolódván egybe, csak hátrányt szenvedne a mű, ha a munkálatok haladása bármiben is megakasztatnék, ha pedig a vállalkozók nem juthatnának idejében kiérdemelt keresetükhöz, ez legalább is kamatköltséggel terhelné a kincstárt és jóval megdrágítaná az építkezést. A tervező és müvezeíő építészek szerint az építkezés 1913. évi november havában előreláthatólag befejezhető levén, az építkezési szükségletnek még hátralevő részét egészében állítottam be az 1913. évi előirányzatba. Megjegyezni kívánom még, hogy az uj épületben az állami számvevőszék elnöke és alelnöke, továbbá egyik tanácsosa, irodaígazgatója és kapusa részére természetbeni lakások vannak tervezve, mihez képest az épület elkészülte és elfoglalása után az emiitettek lakpénze czimén évenkint 1 1.700 Kval kevesebb lesz előiránvzandó, szemben azzal, ha mindezek lakpénz élvezetében állanának; továbbá a telken volt felépítmények lebontásából 4.249 K 99 f, a fővárosi közmunkák tanácsának elszámolás kötelezettségével adott javadalmazás gyümölcsöző kezeléséből pedig időközi kamat czimén 2.447 K 23 f folyt be, mely összegek az 1912. évi állami zárszámadásban, bruttó elszámolási rendszerünknek megfelelően előirányzatnélküli rendkivüli bevételekként számoltatnak el; végül az állami számvevőszék építkezése czéljaira eredetileg megszerzett, időközben azonban a pénzügyministeriumnak más állami építkezés számára átengedett volt Stoffer-féle ingatlan bérbeadásából — az átmeneti kiadások között eddig elszámolt 1.838 K 14 f kezelési költség (adó, vizdij stb.) ellenében — 3.885 K házbérjövedelem folyt be, mely az 1910., 1911. és 1912. évi állami zárszámadásokban ugyancsak az előirányzatnélküli rendkivüli kezelésben fordul elő bevételben. Közigazgatási bíróság. Rendes kiadások. XIII. fejezet. . . 800.802 K, • • • ^ • • • • • 833.737 „ 1913. évre tehát több 32.935 Kval; 1912. évre megszavaztatott . 1913. évre előirányoztatik és. pedig:
