Állami költségvetés - 1906
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1906. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
216 d) az állami vinczellériskolák, e) a budapesti felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam, és végül f) a központi szőlészeti kísérleti állomás utján történik. E tekintetben különösen örvendetes jelenségként tapasztaltatott, hogy az elpusztult szőlők felújítása s a szőlőművelés ügye általában jó és heh res irányban halad. A gyakorlati ismeretek terjedése általános és különösen az elsőrendű borvidékeken alig van már csak némileg értelmesebb szőlősgazda is, a ki kétségben volna az iránt, hogy mely uton kell haladnia, hogy elpusztult szőlője helyreállításának sikerét biztosithassa. Az a habozás, az a kétség, mely még néhány év előtt a rekonstruálás műveletét jellemezte, hogy t. i. valamely területen, valamely talajban a felújításnak melyik módját lehet leghelyesebben alkalmazni s hogy ha az amerikai alanyfajtákon készült oltványokkal való felújítás látszott inkább czélhoz vezetőnek, melyik amerikai fajta ültettessék, ma már teljesen megszűnt s az ezen a téren előforduló hibák mind ritkábbakká válnak. A felújított és ujan ültetett szőlők kevés kivétellel kellő szakértelemmel kezeltetnek és kielégítik az ujabb szőlőmivelés legmesszebbmenő igényeit is úgy, hogy szőlőművelésünk színvonala kiállja a versenyt az e téren legelőhaladottabb országokkal is. A törvény 1. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően szervezett központi szőlészeti kísérleti állomás végleges elhelyezésére szolgáló épületek elkészültek. Az intézet mind a belső működés, mind az ország különböző vidékein végrehajtott kísérletek terén, jelentékeny tevékenységet fejtett ki. Előrehaladt a laboratóriumok berendezésének munkálata is. Elkészült az intézet házi szőlőtelepe, az üvegházak, az európai és amerikai szőlőfaj gyűjtemény. A szőlészeti kísérleti állomás munkássága tekintélyes részben a szőlősgazdák által beküldött szőlőanyagon észlelt betegségek meghatározásából s a közönség tájékoztatásából állott. E mellett végzett kutatásokat, kísérleteket és tanulmányokat is. A növénytani (növényphysiologiai és növénypathologiai) laboratóriumban és az azzal kapcsolatos kísérleti és megfigyelési állomásokon tanulmány tárgya volt: uj szőlőfajták, hybridek előállítása, a szőlő teuyészeti, fejlődési és művelési viszonyainak megfigyelése, a szőlővessző érésének kérdése kapcsolatban az oltványkészitéssel s az okszerű tőkeneveléssel, a fás- és zöldoltványok készítésének, fogamzásának, forradásának és tartósságának megállapítása, a szőlőbetegségek s az azok ellen való védekezés, a phylloxera okozta gyökérbántalmak, a szőlőgyökér ellentállását elősegítő szöveti berendezések, a gyökérpenészek (Dematophorák), a peronospora viticola, a lisztharmat (Erysiphe Tuckeri), a fakórothadás (Coniothyrium Diplodiella), a szürke rothadás (Botrytis cinerea), a szőlőfekély (Anthracnosis), a szőlőszömörcsög, a Monilia fejlődésének és a védekezés módjainak megállapítása stb.
