Állami költségvetés - 1902

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1902. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

46 hogy a megkezdett irányban szándékozom tovább haladni és a hitelszövetkezetek mellett különösen termelő és értékesítő szövetkezeteket alakítani, első sorban ezeket és csak ilyenek hiányában egyes törekvő iparosokat gépekkel ellátni, számukra közös műhelyeket létesíteni és ösztöndijakkal előmozdítani, hogy iparosaink térjenek vissza ahhoz a régi, igen jól bevált rendszerhez, hogy mesterségükben való tökéletesbülésre felkeresik a fejlettebb iparral bíró országokat, azután itthon, a hazai ipar javára értékesítendő tapasztalataikat. A termelő szövetkezeteknek minden iparágban van hálás terük, de országos fontosságú volna, ha sikerülne nagyban szervezni a lábbeli- és ruhakészitést, valamint az asztalos-ipart, és ezek révén megtartani az országnak azon átlag évi ötven millió koronának nagy részét, melylyel e czimén ez idő szerint a külföldnek adózunk. Ám ezekkel teendőink sorozata még nincs kimerítve, más eszközöket is kell még igénybe vennünk. Ez eszközök között első helyen áll, olyan mintaközpontok létesítése, melyek ugy általában az ország, mint egyes nagy vidékek kisipar-fejlesztésének középpontjai legyenek, melyekben az iparosság megfigyelhesse a technika vívmányait, a gépek használatának előnyeit és a hol a kisiparosok minden műszaki kérdésben teljesen ingyenes felvilágosítást, szaktanácsot nyerhessenek. Ilyen középponttá kívánom tenni az egész országra nézve a budapesti technológiai iparmuzeumot, fokozatosan felszerelve azt — mert egyszerre igen nagy összeget igényelne — a szükséges erő- és munkagépekkel, valamint szerszámokkal és gyűjteményekkel; ilyen lesz a zágrábi kereskedelmi és iparkamara által támogatásommal létesítendő iparmuzeum és ilyen lesz az ország erdélyi részei számára a kolozsvári ipari szakiskolával kapcsolatos technölogiai iparmuzeum mindenütt gyakorlati mester- és segédtanfolyamokkal, a melyekre a vidéki iparosokat esetleg ösztöndijak adományozásával is be keilend majd hozni, hogy mesterségükben a legújabb vívmányokat is elsajátítsák. Ugyanezen czélból nagyobb mértékben kívánom igénybe venni a vándortanitói intézményt, — a melyet a timár, szabó és czipészipar érdekében már eddig is sikerrel alkalmazok — minek révén a nagyobb ipari góczpontokat képező vidéki városokban is gyakorlati mestertanfolyamok lesznek rendezhetők. Egészen más eszközöket kell alkalmaznunk a műipari jellegű kisipar ágaknál, melyeknél a hitel éppen olyan fontos ugyan, de már a gépek természetszerűleg nem játszanak szerepet. Itt a fősuly a rajzra, mintákra és nemes Ízlésre fektetendő, ezt kell az iparosnak rendelkezésere bocsátani, erre kell őt nevelni és ha ezek megtörténtek, munkával kell ellátni és munkájának értékesítésében támogatni.