Állami költségvetés - 1902
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1902. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL
45 Természetesen csak a legfőbb irányelveket jelöltein meg itt, további részletezésekbe e helyen nem bocsátkozhatom és igy áttérek a kisiparra, melylvel kissé tüzetesebben kell foglalkoznom, hogy az ügyet lehetőleg megvilágítsam Azon több izben hangoztatott elv helyes voltáról, hogy a kisipart jövő alakulása szempontjából két csoportra kell osztani és a szerint kezelni, külön azokat a kisipari ágakat, melyek tömegtermelésre utalvák és csak igy tarthatják fenn magukat, viszont egész külön azokat, melyek műipari jellegűek és ily irányban fejlesztendők, — a tapasztalatok ugy itthon saját fejlődésünk révén, mint a külföld példái, kivétel nélkül, meggyőztek. Ebből azt látom, hogy helyes irányt követek, midőn egész iparpolitikámban a kisipar okszerű fejlesztésére kiváló súlyt helyezve, e két elv szerint csoportosítom a kisipar fejlesztésére felhasználandó eszközöket; amott a tömegekre, itt az egyénekre fektetve a fősúlyt, — amazoknál, hogy egyesülve, biztosítsák maguknak a tömegtermelés előnyeit, megszerezzék maguknak a szükséges tőkét, illetve hitelt, közösen szerezzék be nyersanyagaikat, azokat a tömeg-munkákat, a melyek gépek segélyével végezhetők, lehetőleg közösen igy eszközöljék, alkalmazva a munkamegosztás elvét, egyenletesebbé és egyúttal olcsóbbá téve ezzel termelésüket, végül lehetőleg közös szervezeteket létesítsenek készítményeik értékesítésénél, — vagyis az oktatás mellett, mely minden iparosra nézve egyaránt fontos, az iparosságnak szövetkezetekbe tömörítése, munkaeszközökkel és gépekkel való felszerelése az a mód, mely a tömegtermelésre utalt iparágak fentartására és tovább fejlesztésére alkalmas, — mig a művészeti irányú iparágakban az egyéni invenczio mennél erőteljesebb kifejlesztése, az ízlés nemesítése, a rajzbeli tudás tökéletesítése és a kézi ügyesség fokozása azok az eszközök, melyek leginkább czélra vezethetnek. Arra nézve, hogy szövetkezeti utón érhetők el eredmények, elég utalnom az eddig nem egészen három év alatt történtekre; talán elég hivatkoznom arra, hogy nem egészen tízezer kisiparosnak négy millió koronát meghaladó tőke, illetve hitel áll ma már rendelkezésére, hogy a két, rendeltetésének már átadott közműhelyben dolgozó kisiparosokon kívül 215 kisiparos kapott gépeket és munkaeszközöket, kik az illetékes ellenőrző közegek és hatóságok jelentései szerint igen szép eredményeket érnek el azokkal: szóval a kisipar regenerálásának munkáját megkezdettük. Csak mellékesen megjegyezve, hogy mig 1889-től bezárólag 1898-ig— az 1892. évet nem számítva, melynek adataival nem rendelkezem — kisipari czélokra a kereskedelemügyi tárcza mindössze 501.016 Kt fordíttatott, — addig én 1899— 1901-ig összesen 1,376.000 Kt fordítottam kisipari szövetkezetekre, kisiparosoknak gépekkel és munkaeszközökkel való ellátására és ösztöndijakra, tehát kisipari czélokra három év alatt kétszerte többet, mint az előtt tiz év alatt, — jelezni kívánom.