Állami költségvetés - 1902
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1902. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL
34 Ily óradij-többlet az 1902. évben tulajdonképen 11.258 K lenne, de mert egyes iskolákon bizonyos csökkenések voltak elérhetők, a tényleges többlet csak 7.341 K. Áttérve már most a dologi kiadásokra, ezeknél az előirányzat 500.300 K, vagyis 6.928 Kval több az előző évinél Maga a főösszeg következőképen oszlik meg: házbérekre, kincstári épületekre és hivatali helyiségekre 36.900 K, felszerelés- és berendezésre 127.200 „ ügyviteli költségekre 110.800 „ gyakorlati oktatás költségeire 74.600„ ösztöndijakra és növendékek ellátására 94.800 „ tanár- és művezető-képzésre 35.000„ útiköltségekre és napidijakra 6.000 „ vegyes kiadásokra 15.000„ Egyes alrovatok szerint véve már most e hiteleket, mindenek előtt szembeötlő a házbérek alrovatán mutatkozó csökkenés. Ez onnan van, hogy a törvényhozás hozzájárulásával a budapesti felső épitőés budapesti órás- és mechanikai szakiskola részére külön épületek emeléséről gondoskodván — melyek az 1901 —1902. tanévre rendeltetésüknek már átadattak — felszabadul az ezek heiyiségei fejében eddig fizetett tekintélyes bérösszeg, melyet a dologi kiadások többi rovatán előálló nagyobb szükséglet olyatén fedezésére használhatok fel, hogy ezzel a tényleges többszükségletet — t. i. az előző évi hitellel szemben — lehetőleg csökkenthessem. A felszerelés és berendezés költségei 16.046 Kval emelkednek, melyből 10.000 Kt igényel a Pozsonyban létesitendő uj intézet, 6.000 Kt a budapesti technológiai iparmuzeum és a budapesti felső ipariskola, mint oly szükségletet, mely az alább indokolandó beruházásokból nem fedezhető. Az iskolák felszerelése sokkal tetemesebb emelkedést igényelne, mert ha jól akarjuk kiképeztetni a jövő iparos nemzedék vezető elemeit, akkor az iskolai műhelyek mintaszerű berendezésére különös figyelmet kell fordítanunk. Ámde ez oly nagy mérvű áldozatokat kiván, hogy a rendes kiadások keretében nem vélem ezt fedezhetni, nem is tartozik tulajdonképen azok közé, hanem — mint alább erre visszatérek — a beruházásoknál rendelkezésemre maradó összeget fordítom a műhelyek fokozatos tökéletesbitésére. Legnagyobb emelkedést mutat a dologi kiadások között az ügyviteli költségek alrovata 21.960 Kval. Az ipariskoláknál az ügyvitel nem azonos a más igazgatási ágakkal, itt a fűtés, világítás és üzemi tüzelő anyagok alkotják ennek nagyobb részét, melyekkel