Állami költségvetés - 1902

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1902. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

85 szemben elenyésző a nyomtatványok, irodai költségek és hasonló kisebb kezelési szükségletek költsége. Az egész többletnek túlnyomó részét a fűtési-, világítási és üzemi fűtőanyagok okozzák, melyek következményei az uj épületek emelésének és régebbi épületek tetemes kibővítésének. Maga a szükséglet iskolánként 3 — 5 évi átlagok alapján vétetett föl, tehát a tényleges szükséglet; az uj épületeknél pedig a másutt szerzett tapasztalatok voltak irányadók. Hozzájárult ehhez még, hogy egyes iskolákon a műhelyek növekedésével az erőgépek is megnagyobbitandók voltak, melyek viszont természetszerűleg nagyobb mennyiségű fűtőanyagot emésztenek fel. Az uj intézetek létesítéséből és az utóbbi időben létesítettek fokozatos kiegészítéséből, valamint a tanulók számának növekedéséből önként következik, hogy a gyakorlati oktatás költségei is növekednek, a mint, az 1902. évre tényleg 10.080 K többletet mutat ez az alrovat, melyből egyedül az uj intézetekre kerek összegben 5.000 K esik, mig a többit részben a budapesti felső ipariskola gépészeti szakosztályán szervezendő párhuzamos tanfolyam, részben a többi iskola nagyobb tanuló létszáma követelte, mely természetszerűleg több anyagot dolgoz fel, a mi pedig ennek az alrovatnak legfőbb tárgya. Lényeges — 5.000 K — csökkenés mutatkozik a tanár- és művezetőképzés alrovaton, mi onnan van, hogy egyrészről ma már nein kell oly nagyszámú uj tanerőről gondoskodni, mint ezelőtt — jóllehet a fennebb jelzett képzés még hosszabb időt fog igénybe venni — másrészről mivel az „Egyéb ipari és kereskedelmi oktatás" rovaton iparoktatási tanulmányi ösztöndijakra rendelkezésemre álló összeg is részben e czélra fordittatik, — mivégből a rovatok közötti átruházást is kérem, természetesen a személyi járandóságok rovatának kivételével. 5 54 Kval emelkedik a vegyes kiadások alrovata is, melyet részletesebben megokolnom felesleges. Csupán azt kívánom erre az alrovatra nézve megjegyezni, hogy egyedül ennek, illetőleg az ezen felvett összegnek egy része áll szabad rendelkezésemre, — a többi kiadási tétel iskolánként van lekötve, — az itt előirányzott 15.000 Kból mindössze 7.880 K, a mi bizonyára nem sok akkor, ha tekintetbe veszszük, hogy egy egész év előre nem látható szükségleteit kell ebből fedeznem, ezenkívül ezt, illetve általában a dologi kiadásokat terhelik oly, más helyre be nem sorozható különböző kiadások, mint a különféle ideiglenes jellegű, az oktatás érdekében szükséges munkák végzésére igénybeveendő napidijasok, esetleg statisztikai munkák, a szükséges nyomtatványok, irodai szükségletek és kisebb berendezések, az iparoktatási főigazgató és segédszemélyzete helyiségei-, és hasonló természetű szükségletekből származó költségek. Ezekben részleteztem volna a dologi kiadásoknál mutatkozó eltéréseket, 5*