Állami költségvetés - 1893

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI M. K. MINISTERIUM 1893. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

\ 15 A jelzett törvényjavaslat benyújtása alkalmával a törvényhozás felhatalmazását fogom kérni arra, hogy a költségvetésnek a közutakra és az azokkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó részeit a belügy minist eri tárcza költségvetésébe helyezhessem át, addig azonban a tényleg érvényben levő törvények alapján eme tételeket tárczám keretében kellett előirányozni. 4. czim. Ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélok. 1. rovat. Ipari és kereskedelmi czélok. A 4. czim 1893. évi előirányzata 226.904 frt. többletet tüntet fel szemben az 1892. évre megállapitott költségvetéssel. A legnagyobb emelkedés az 1. rovatban lévő „ipari és kereskedelmi czélokra" szóló hiteladománynál fordul elő, melynél szemben az 1892. évi 125.000 frttal, 1893-ra 300.000 frtot irányoztam elő. E tétel felemelését az iparfejlesztés terén feltétlenül szükséges nagyobi) szabású akczio indokolja. A múlhatatlanul szükséges teendőkkel és feladatokkal szemben igen csekély volt azon összeg, melyet a törvényhozás iparfejlesztési czélokra eddig a kereskedelmi minister rendelkezésére bocsátott és habár ezen összeggel is nem megvetendő eredmények érettek el, mégis mint a kereskedelemügyi ministerium 1891. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztendő jelentésből is látható lesz, sok íontos ügyben a fedezet hiánya volt az oka, hogy nagyobb eredményt elérni, egyes intézményeket létrehozni nem lehetett, vagy legalább is nem oly mérvben és terjedelemben, a mint az kívánatos lett volna. A gyáripar terén uj iparágak meghonosítása, fejlődésképes régi iparágak fejlesztése és erősbitése;— a kis-ipar terén a szövetkezeti ügy előmozdítása, a kis-iparosoknak segédgépekkel való ellátása; a házi-ipar nagyobb mérvű országos szervezése, hogy ez által a parlagon heverő nagy munkaerő állandóan értékesíttessék és ezzel egyúttal az ipari foglalkozás népünk körében általánosabbá tétessék; az ipari szakoktatás terén a már fennálló intézetek s tanműhelyek fejlesztése és kiegészítése, — e mellett pedig uj gyakorlati ipari szakiskolák, tanműhelyek és szaktanfolyamok létesítése, — ezek részére tanerők képzése, gépek, minták és általában a jól szervezett szakoktatás által megkívánt felszerelés beszerzése — mind oly teendők, a melyek egy rendszeres iparfejlesztésnek múlhatlan föltételei, a melyek azonban anyagi