Állami költségvetés - 1891

Igazságügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. IGAZSÁGÜGYI MINISTERIUMNAK 1891. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

53 módot nyújt arra, hogy a birtokrendezési ügyek menete az ország erdélyi részeiben és a volt kapcsolt részekben állami előlegezésekkel előmozdítható legyen, miután továbbá az ottani birtokviszonyok nagymérvű rendezetlensége közt a birtokrendezés kérdése még sokkal fontosabb nemzetgazdasági érdeket képvisel, mint az ország egyéb részeiben: ennélfogva kívánatos, hogy az állam gondoskodjék az ottani birtokrendezési költségek előlegezéséről oly esetekben, melyekben ilynemű állami támogatás nélkül egyáltalában nincs kilátás arra, hogy az illető birtokrendezési ügy szabályszerű lefolyást nyerjen. Kiváló nemzetgazdasági érdek indokolja tehát, hogy a birtokrendezési költségek állami előlegezése az ország erdélyi részeiben és a volt kapcsolt részekben lehetővé tétessék, minélfogva a jövő évi költségvetésbe e rovat alatt egyelőre 50.000 frtot vettem fel; a mely összegből az előlegezés és visszatérítés módozatainak a pénzügyminister úrral egyetértőleg eszközlendő részletes szabályozása után az előlegek nyújtása már a jövő év folyamán megkezdhető lészen. Az átmeneti kiadások között felvettem még: 2-ik czim alatt kir. Ítélőtábláknál . . 89.000 frtot, 3-ik czim alatt kir. főügyészségeknél . 7.000 frtot. Ezen kiadásokat azért nem vettem fel a rendes kiadások közé, mert azok a szervezés alkalmából merülvén fel, újból visszatérő rendes kiadásokat nem képeznek. A kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről szóló törvényjavaslat (1890. XXV. t.-cz.) indokolásához csatolt I. alatti mellékletben közölve volt, hogy azon városok, melyek kir. Ítélőtábla székhelyéül jelöltettek ki, első sorban a tábla és főügyészség ideiglenes elhelyezéséről, valamint azok felszereléséről saját költségükön tartoznak gondoskodni. Az illető városok e részbeni kötelezettsége az 1886. XXI. és XXII. t.-cz. által előirt alakiságok megtartásával hozott és a belügyminister ur által helybenhagyott határozatokon alapszik. Pozsony szab. kir. városának kötelezettsége annyiban tér el a többi városokétól, hogy miután a tábla és főügyészség az ottani országházban helyezhető el, a város a pozsonyi kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróság elhelyezésére szolgálandó uj épület eme-