Állami költségvetés - 1883
Közmunka- és közlekedési ministerium - Indokolása m. kir. állami vasutak gépgyárának 1883. évi költségvetéséhez
93 azért, mert 1883. évben az épületeknek nagyobb mérvű javítása leend szükséges, miért is az azzal egybekötött költségek fedezetét előirányozni kellett. Az általános igazgatási költségek a fenti érvek alapján 105.500 forinttal állapíttattak meg, azon feltevésben, hogy ugy, mint eddig, a virement megadatik. A nyeremény és veszteség számlán elszámolandó „Jutalékok és jutalmak" czimén 3.300 frtot, a gyárigazgatónak a brutto jövedelem után szerződésileg biztosított 2°/Q jutaléka fejében pedig 3.000 „ tehát a hivatalnokok jutalmazására összesen 6.300 frtot irányoztam elő, megjegyezvén különben, hogy ez utóbbi tétel a brutto jövedelemmel egyenes arányban áll, a mennyiben annak mindig 3°/ 0-át képezi, de 3.000 frtot, mint maximális összeget semmi körülmények közt sem haladhat meg. Az üzleti számla terhére elszámolandó „különféle kiadások" czimén 1.500 frt járulékképen a nyugdijalaphoz, 650 „ járulékképen az iskolaalaphoz, 3.850 „ iskolaműhelyek fentartása és gépészek ösztöndija fejében, 1.800 „ segélyek, jótékony adakozások, veszteségek stb. fejében, összesen 7.800 frtot irányoztam elő; ennek ellenében a gyári üzemi kiadások, valamint a bevételek is, csak az eddigi tapasztalat által szerzett adatok alapján voltak megállapíthatók, a miért is nincsen kizárva, hogy az üzemi kiadások és azokkal arányban a bevételek is, az előirányzottaknál nagyobbak, vagy esetleg csekélyebbek lesznek. Az 1883. évben eszközlendő „beruházások"-ra 120.000 frtot irányoztam elő, mely beruházások a gépgyár üzleti viszonyainak folytonos fejlődése folytán okvetlenül szükségesek és melyek bővebb indokolását a következők adják meg: A m. kir. államvasutak gépgyárának fennállása (1871.) óta a törekvés folytonosan oda irányult, hogy a gyár képes legyen az ország különféle szükségletét gépekben fedezni s lassan-lassan oly különleges czikkek gyártásához foghasson, melyek, tekintettel a helyi viszonyokra és a gyár berendezésére, a gyár érdekeinek legjobban megfelelnek a nélkül, hogy a magánipar az által megkárosittatnék. Ezen törekvések folytán tényleg sikerült is oly gyártási ágak űzését berendezni, melyek már magukban jövedelmezők és melyeknek bevonása a gyár tevékenységi körébe — minthogy azok az országban addig nem cultiváltattak s azokért igen jelentékeny összegek a külföldre vándoroltak, már nemzetgazdászati szempontból is valóságos szükséggé vált annyival inkább, mert mint az utóbbi években tapasztaltatott, a szükséglet ily gyártmányokban az országban mindinkább növekedik. Ezen különlegességi gyártási ágak magukban foglalják: 1-ször a vasúti mozdonyokat,
