Állami költségvetés - 1871
Közmunka és közlekedési ministerium - Államvasutak jövedelme
48 a Szamos, a Bodrog, a Rába és későbbi sorban az Ipoly, Garan, Hernád és az Olt. Végre III.) Harmadrendüek azon folyók lennének, melyeknél a szabályozás czélja csak a tutajozás, a fausztatás és iparvállalatok érdekeinek előmozditása lehet. A mi azon sorrendet illeti, a melyben az emiitett folyók állami kezelés alá veendők és szabályozandók lennének, a ministerium azon nézetben van, hogy mindenek előtt azon folyamokon és azon szakaszokon liáritandók el a hajózási akadályok, melyek most is állami kezelés alatt állanak s a szabályozásnak azon szakaszokon leendő előhaladásával az állami kezelés fokonként terjesztessék ki ugyanezen folyóknak felső állami kezelés alatt még most nem álló részeire, újonnan szabályozás alá pedig a Vágh, a Szamos és Bodrogh vétessenek. A harmadrendű folyók az állami kezelés és szabályzás tárgyát nem képezik. Azon folyamok között, melyek részint államkezelés alatt állanak, részint idővel abba veendők lennének, kétségtelenül legnagyobb fontosságú a Duna; s ennek szabályozására vonatkozólag külön országgyűlési határozat is hozatott melylyel utasíttatott a ministerium : „hogy a felső Duna Pozsonytól Gönyőig leendő szabályozásának „terveit és költségvetését terjessze mielőbb az országgyűlés elébe, az ez iránt bemutatandó törvényjavaslatban pedig ugy a fedezet mint az érdekeltek netaláni „hozzájárulása aránya iránt is javaslatott tevén." A ministerium ezen határozati utasitás folytán a kérdéses Dunaszakasz szabályozásának terveit elkészitteté, - s ezen terveket valamint a tervszerüleg szükséges munkák költségvetését a képviselőház pénzügyi bizottságának befogja mutatni. E tervek szerint a Duna ezen összesen csak 12 3/ 4 mértföld hosszú szakaszának szabályozása 36 millió forint költséget igényel. Ezen összegből 6 millió forintba kerülnek azon védtöltési munkák, melyekhez a partmenti földbirtokosok járulni köteleztethetnének, mig ellenben 30 millió forint költséget igényelnek azon munkák, melyek a mederszabályozás czéljából létesíttetnének, és a melyek ennélfogva minden esetre az államot terhelnék. A Dunának azonban nemcsak Gönyőig terjedő része igényel szabályozást. Alig kevésbbé követelik azt a Gönyőn alól fekvő szakaszok ; különösen fontos pedig, hogy az Aldunán a vaskapu nevezete alatt ösmeretes hajózási akadályok elhárittassanak. Ezen vaskapui szabályozási munkák elkészítése iránt diplomacziai uton folynak a tárgyalások. Mily költséget fognak igénybe venni, megközelítőleg sem határozható meg, mert a szabályozás rendszere sincsen még megválasztva vagy megállapítva; annyi azonban most is kétségtelen, hogy azoknak foganatba vételével Magyarországnak hozzájárulási illetéke is mindenesetre több millióra fog rúgni. Az eddigi előmunkálatok után is azt biztosan lehet tehát állítani, hogy a Dunának szabályozása igen nagy összegeket fog igényelni, s méltán felvethető a kérdés
