Állami költségvetés - 1871
Belügyministerium - Indokolás a magyar királyi belügyministerium 1871-ik évi költségvetéséhez
4 hozatott ajánlatba, ennélfogva a központi igazgatás összes szükséglete a kezdetben kimutatott 21,911 forinttal nagyobb az 1870. évre előirányozva volt hitelnél. Ha azonban tekintetbe vétetik, hogy az 1870. évi központi igazgatási szükséglet annak daczára : hogy a ministertanácsi határozat alapján megállapitott fizetés és szálláspénzfeljavitásokat, melyek az 1871-iki létszám után számitva ...... 16,616 forintra mennének, továbbá a kolozsvári levéltár személyzetének fizetéseire 7,630 forint és a könyvtárra 2,000 forinttal a 8-ik és 9-ik tételek alatt felvett ujabb kiadásokat magában nem foglalja, mégis . . 367,430 forintra rúgott, és ezekkel együtt 1871. évre 393 676 forintra emelkedett volna ; a mostani . 389,341 forintnyi előirányzat, ha amannak ellenébe állíttatik, mind a mellett, hogy ebben a 2 osztálytanácsosi állomás szaporítása által felmerült nagyobb kiadás is benfoglaltatik, még is . . 4,335 forinttal kedvezőbbnek mutatkozik mint az 1870-ik évi. A mi a végeredményben a többletet okozó változások indokait illeti, azok következőkben soroltatnak elő : 1. A szálláspénzek és kisebb tiszti fizetések felemelése a képviselőháznak f. évi martius 22-kén 1629. sz. a. kelt határozatán alapszik. Ez minden ministerium tisztviselőire nézve költségvetésileg egyenlően alkalmaztatott. 2. Az eddig volt 12 osztálytanácsosi állomás kettővel szaporittatott, és pedig egy 3000 forinttal, a másik 2500 forinttal, s igy az osztálytanácsosok száma 14-re emeltetett. E felemelés a tényleges szükségben találja indokát. A belügyministerium teendői ugyanis 14 ügyosztályban tárgy altatnak, — mint ez a mellékelt ügybeosztásból látható. E 14 ügyosztályt eddig kevesbíteni nem lehetett, mert különben egyes osztályokra oly munkahalmaz esnék, melyet egyes osztályvezetőnek átnézni, feldolgoztatni, átvizsgálni s figyelemben tartani lehetetlen volna. Csak a megyerendezés megtörténtével nyílik alkalom a közjogi osztályt, a megyei közigazgatásival egygyé olvasztani, e helyett azonban az 1870. XLII. t. cz. 9-ik §. által a belügyministeriumra ruházott árva és gyámügyi felebbezések ellátása végett egy új osztályt keilend felállitani. Valamint tehát a 14 ügyosztály nem kevesbíthető, ugy a gyakorlat kimutatta, de különben is az ügyvezetés pontossága annak szükségét hozza magával, hogy mindegyik ügyosztály élén egy osztálytanácsos álljon; mert két tanácsos hiányában eddig két. ügyosztályvezetését titkárokra kelletvén bizni, a gyakori kiküldetések, bizottsági elfoglaltatások, betegségek és szabadságolás folytán megtörtént, hogy az osztályvezetőkben igen érezhető hiány s az ügymenetben fennakadás állott be. E két tanácsosi állás tehát elkerülhetlen szükséges, és az egyik fizetése azért tétetett a magasabb fokozatba, mert még eként is kevesebb az 1-ső osztályú tanácsosok száma a másodikénál, lenne t. i. 6 első és 8 másod osztályú osztálytanácsos. 3. A segédhivataloknál : Egy igazgatói állomás szerveztetett. A belügyministerium ügyködése két külön főhelyiségre oszolván, szükség volt, hogy mind a két helyiség segédhivatalait egy-egy igazgató vezesse, egy aligazgató tehát igazgatói állásra mozdittatnék elő, mi már azért is méltányos, mert az eddigi aligazgató az egyik segédhivatalban szinte oly önálló felelősséggel működött, mint a másikban az igazgató, különben is a segédhivataloknál az előléptetés az állomások csekélysége miatt igen ritkán történik.
