Állami költségvetés - 1871
Belügyministerium - Indokolás a magyar királyi belügyministerium 1871-ik évi költségvetéséhez
Ezen igazgatói állomás helyett azonban egy aligazgatói állomással kevesebb vétetett fel, mint 1870-ik évben. A liivataltisztek száma négygyei szaporittatott. Azon munkákat, melyekre e tisztviselők hivatvák, eddig díjnokok látták el, kiknek illetménye az irodai munkák ellátására engedélyezett összegből fedeztetett. A tapasztalás azonban kivánatossá teszi, és e tekintetben a képviselőház pénzügyi bizottságának nyilvánított óhajtásával is találkozik a belügyministerium, hogy a segédhivatalokban a munkálatok — a tisztázás kivételével — ne a felelősségnélküli díjnokok, hanem valóságos hivatalnokok által végeztessenek. Midőn tehát a ministerium 4 hivataltiszttel szaporítja személyzeti létszámát, akkor egyszersmind az eddigi díjnokok számát fogja kevesbíteni, és ezt aként vitte keresztül, hogy e miatt semmi költségtöbblet nem mutatkozik, miután az ügy természetének megfelelőleg mind az igazgató (egy aligazgatói állomás megszüntetése mellett) mind a hivataltisztek fizetésének fedezése fejében az irodai munkák ellátására szánt átalány czimén a jelen költségvetésbe 4000 forinttal vett fel kevesebbet, mint 1870-ik évben engedélyezve volt, t. i. 38,000 forint helyett 34,000 forintot, ezen személyzeti szervezés tehát több kiadást nem igényel. 4. A házbérekűl felvett 849 forint többlet a földtehermentesitési alapigazgatóság részére kivett helyiségért ujabb szerződés szerint fizetendő nagyobb házbér összegből eredt, ezen uj szerződés azonban csak rövid időre köttetett, miután a belügyministerium helyiségeinek felépültével az alapigazgatóság is oda fog áthelyeztetni, és akkor e házbér is megszűnik. 5. A kolozsvári levéltár személyzetének járandósága kivétetett az erdélyi királyi biztosság személyzetének költségei közül, hol eddig volt, és a központi igazgatás czimébe vétetett fel. Ez azon okból történt, mert midőn azon kérdés tárgyaltatott, hogy miként lehessen a budai országos levéltárral a volt magyar és erdélyi udvari cancelláriak levéltárait, ugy az erdélyi országos levéltárt egyesíteni, s Budán egy helyiségben elhelyezni, kitűnt, miként a bécsi levéltárakat összeállítási rendszerüknél fogva nehézség nélkül lehet Budára lehozni, hol részükre a helyiségek már épülnek, a Kolozsvárott levő levéltárra nézve azonban azon meggyőződés szereztetett, hogy azt belelrendezése, s különös, és csak a mostani helyiségre számított felszerelésénél fogva Budára szállítani nem czélszerű, főleg miután terjedelménél fogva Budán kellő helyiséggel sem látathatott volna el, míg ellenben Kolozsvárott jövőre is minden költség nélkül maradhat jelen helyiségeiben. Ennélfogva kívánatosnak mutatkozott, hogy e levéltár Kolozsvárott hagyassék, így is Magyarország kebelében maradván, s ily körülmények közt szükséges volt és a méltányosság hozta magával, hogy annak személyzete szerveztessék, s állandósítassék, e személyzet eddigi fizetése pedig, mely a jelen viszonyoknak megnem felelt, s az illetőket az anyagi gondoktól semmikép sem mentesítette, feljavítassék. Ez alapon vétetett tehát fel e személyzet a központi igazgatás rovataiba, s az ujabban rendszeresített fizetés az állomások kevesbítésével 7630 forintot tesz, tehát 390 forinttal kevesebb, mint az 1870-iki költségvetésben (8020 forint) ily czélra kimutatva volt. 6. A könyvtár czíme alatt felvett 2000 forint azon beszerzési szükségletek által indokoltatik, melyek fennebb 10 szám alatt részletesen elősorolvák.
