A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-04 / 1. szám
a hét INTERJÚ 19 védelmével kapcsolatban kimondja: a vádlottnak véleményeznie kell a vádat, és javaslatot kell tennie a saját igazának bizonyítására. A- mennyiben ezt elmulasztja, a bíróság a vádló állításaiból indul ki. Elképzelhető, hogy hasonló gyakorlat a BTK módosítására is vonatkozzék?- Más dolog a polgári perrendtartás, és más a BTK. Ha például a törvénymódosítás egy újságírót, aki külföldön a saját véleményét mondja el, rá akarná kényszeríteni, hogy ő bizonyítsa be értékelő állításainak igazát, ez a szólásszabadság végét jelentené. A kormánykoalíció pártjainak részéről Peter Brňák parlamenti képviselőnek, a parlament alkotmányjogi bizottsága elnökének tettük fel a kérdést: miért volt fontos létrehozni az ’’köztársaságvédelmi törvényt”?- Meg kell jegyezni, hogy a kormány olyan szerv, amelynek törvényhozói kezdeményezésben is van bizonyos hatásköre, és a Büntető Törvénykönyv módosítása, vagy "munkacímen” a köztársaságvédelmi törvény tervezete a kormányprogramban is szerepelt. Nem utolsósorban bizonyos társadalmi igény is létezett: a Demoktatikus Szlovákiáért Mozgalommal szemben már a mozgalom választási kampánya során felmerült egyfajta igény a támogatói részéről egy ilyen törvény létrehozására. Felesleges lenne tehát a politikai indokokat leplezni.- Ön hogyan értelmezné a köztársaság bomlasztása kifejezést?-A kérdésfeltevés is bizonyítja, hogy sokszor helytelenül értelmezik a törvénymódosítást. Gyakran kampányszerűen, az ismeretek kellő hiányában vetődnek fel hasonló kérdések. Ilyenekkel az alkotmányjogi bizottságban is találkoztam, ahol a törvény előterjesztőit azzal vádolták, hogy valamiféle hazaárulás, bomlasztás, szabotázs bűncselekményét akarják elfogadtatni, holott a hazárulás bűncselekménye már eddig is benne volt a BTK-ban. Az egyedüli új dolog a tervezet 98. paragrafusa.- Az Ön által említett 98. paragrafus az országra nézve ártó hírek szándékos terjesztéséről szól. Ki döntheti el, hogy valaki szándékosan terjeszt-e ártó híreket?- Őszintén szólva bele tudom magam élni azoknak az ellenzéki politikusoknak a helyzetébe, akik az említett paragrafus ’’gumiszerűségét” és az azzal való visszaélés lehetőségét kifogásolják. Visszaélésre azonban csak akkor kerülhetne sor, ha az említett tetteket politikailag ítélnék meg, valamiféle politikai tribünök, vagy más, az objektivitástól távol álló bizottságok vizsgálnák ki azokat. Meg kell azonban mondani, hogy nálunk a büntetőjog szempontjából egyértelműen érvényes az az elv, hogy a bűncselekményeket és ugyanígy a szóban forgó szándékot is, az államtól független szervek, a bíróságok ítélnék meg. Tehát semmilyen politikai párt vagy kormány nem befolyásolhatja a büntető törvények megítélését. A büntetőjogi tényállás szempontjából a 98. paragrafus is általános, de meg kell jegyezni, hogy büntetőjogi tényállás szempontjából a BTK-ban felsorolt minden bűncselekmény általános. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egyéb bűncselekmények, például a testi sértés büntetőjogi tényállása is általánosan meghatározott, és csak a bírósági eljárások gyakorlata során alakult ki, hogy mi tekintendő testi sértésnek. Ugyanígy a bírósági gyakorlatban alakul majd ki, hogy mi értendő a nem valós információk szándékos külföldi terjesztése alatt.- Mi a véleménye Ján Slotának arról az állítólagos kijelentéséről, hogy amenynyiben érvényes lenne a köztársaságvédelmi törvény, a Magyar Koalíció néhány képviselője már börtönben ülne. Például, amikor Csáky Pál Strassburgban bizonyos dokumentumokat adott át az ET képviselőinek, eleget tett volna a 98. paragrafusban említetteknek?- Ha elfogadnám ezt a kérdést ellentmondanék annak, amit az előbbiekben már kifejtettem. Slota úrnak joga van ilyen véleményt mondani, de semmilyen politikus, de még jogalkotói testület sem ítélheti meg egy politikus vagy bármely személy cselekedeteit anélkül, hogy azt a bíróság kivizsgálná.- Mit szól Ön azokhoz a bírálatokhoz, hogy a szándék, és nem az elkövetett bűncselekmény büntetése összeegyeztethetetlen a demokratikus elvekkel?- Itt megint csak a beterjesztett jogi norma helytelen értelmezéséről van szó. A Büntető Törvénykönyv módosító javaslata szerint a szándékot az elkövetett bűncselekménnyel kontextusban kell megítélni. Aki azt állítja, hogy a törvény a szándékot büntetné, nem pedig a végrehajtott bűncselekményt, az egyszerűen nem mond igazat.- A törvénytervezet gazdasági vonatkozásáról is szeretném kikérni a véleményét. A 127. paragrafus az állammal, a községgel és a Nemzeti Vagyonalappal szembeni mulasztásokat büntetné. Miért éppen - vagy inkább miért csak - ez a három intézmény?- Az alkotmányjogi bizottság ülésén is felmerültek olyan kifogások, hogy a tulajdonjog egyenlő, és az állam, a község valamint a Nemzeti Vagyonalap tulajdona ugyanolyan védelmet érdemel, mint bármely más jogi vagy természetes személy tulajdona. Igaz, hogy az alkotmány tartalmaz ilyen alapelvet, de az állam ebben az esetben a törvény segítségével elsősorban a saját intézményeit védi, mindenekelőtt a társdalmi transzformáció idején. Igaz, hogy a Nemzeti Vagyonalap helyzete eléggé problematikus, mivel nem is állami, nem is magánszemély. Az Alap fokozott védelme elsősorban a vagyoni transzformáció idejében szükséges, amikor az azelőtt össznépinek nevezett vagyon privatizálása folyik, és ennek nagy része magánkézbe megy át. Meggyőződésem, hogy az ellenzéki politikusok is érzik ilyen határozatok szükségességét, hiszen nem egyszer élcelődtek azon, hogy ez a paragrafus éppen a jelenlegi kormánykoalíció ellen irányul, mert nagyobb védelmet akar nyújtani az államnak a privatizáló személyekkel szemben.- Ki és hol tehet majd feljelentést az úgynevezett államvédelmi törvény megsértése miatt?- A Szlovák Köztársaságban érvényes egy alkotmányos jogrend, s ezen belül egyértelműen meg van határozva, hogy ki tehet feljelentést a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban. Akár természetes személy, akár jogi személy tehet feljelentést a rendőrségen, vagy az ügyészségen, vagyis a bűnüldöző szerveknél. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a bíróságokkal nem élhet-e majd vissza a politikai hatalom. Csakhogy a bírósági hatalom úgy van felépítve, hogy egész sor demokratikus mechanizmus szavatolja az állampolgárnak, hogy érvényt szerezzen az igazának. GAÁLLÁSZLÓ
