A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-04 / 1. szám
RIPORT a hét Sarlós József, tornász-olimpikon: Tigrisbukfenc macskakőre, ablakon át f I O I N N X M • I •X-'u «III1C" ' Sarlós József 1909 VII .8 Párkány Mátyásföld. Szabadság u.87. Budapest UNGARN ORGANISATiON3KGM i i EE FüR DiE XI.OLYMPIADE BERLIN 1936 E.y. o@r. S m Amikor Berlin megkapta az 1936. évi olimpia rendezési jogát, még senki sem sejtette, hogy ‘36-ban majd Németország-szerte horogkeresztes zászlók lengedeznek, és az olimpia elsősorban a ’’német felsőbbrendűség” eszméjét lesz hivatott bizonyítani - legalábbis Hitler elképzelései szerint. A nácik hatalomrajutása miatt kétséges volt, hogy a nagyhatalmak sportolói ott lesznek-e az olimpián. Végül a sportvezetők elutasították a bojkott gondolatát, csupán a spanyol versenyzők utaztak haza Berlinből a polgárháború kitörésének hírére. így köphetett Hitler levesébe az amerikai Jesse Owens, aki annak ellenére, hogy korántsem volt szőke, magas és kékszemű, négy aranyat nyert. Maguk a versenyek magas szinvonalúak voltak, annak ellenére, hogy a hazai fanatizált közönség sokszor nem tudott úrrá lenni érzelmein. Nyolcvanhárom évesen egyedül utazott el Szepsiből Pestre. Egyedül, de lélekben megfiatalodva, szívében határtalan örömmel. Amikor már azt hitte, rég elfelejtették, a kutya se tudja, él-e, hal-e, jött a meghívó a Magyar Olimpiai Bizottság pecsétjével. 1992-ben, a barcelonai olimpia előtt a MOB Budapestre hívta a még élő magyar olimpikonokat, és a megannyi bajnok, élő legenda, olimpiai hős közt Sarlós Józsefet, az 1936-os berlini olimpia tornászcsapatának tagját is. Bár a berlini olimpia magyar szempontból sikeresnek mondható, hiszen összesen tíz magyar arany született, a tornászok nem tudták megismételni a négy évvel korábbi sikert. 1932-ben Los Angelesben Pelle István révén magyar tornász először szerzett olimpiai aranyérmet, rögtön kettőt. Berlinben a tornászcsapat csupán a hatodik helyet tudta megszerezni. Sarlós József 1909. július 8-án született Párkányban. A torna alapelemeivel középiskolás tanulmányai során az Esztergomi Szent István Bencés Gimnáziumban ismerkedett meg. Azazhogy sokkal korábban. ’’Tíz éves lehettem, amikor először úsztam át a Dunát. Szinte vadon nőttünk fel a Garam és a Duna összefolyásánál, jóformán valamennyi kavicsot, apró kis homokszigetet ismertünk. A kikötéshez használt cölöpökre ugródeszkát szögeltünk, s onnan ugráltunk fejeseket, Auerbach-szaltókat, csavarokat, azon versengtünk, ki tud kacifántosabbat ugrani. A gimnáziumban a ''tigrisbukfenc macskakőre, ablakon át”-ot gyakoroltam, főleg matekóra előtt. A heti két testnevelésóra messze nem volt elég, de mindig találtunk egy elhagyatott helyet, kocsiszínt, pajtát, ahol gyakoroltunk, erőnket fitogtattuk.” A tornát alapsportágnak és a testi nevelés egyik leghatásosabb eszközének lehet tekinteni. Változatos, sokoldalú és az egész izomzatot foglalkoztató gyakorlatai nemcsak esztétikai szempontból szépek és látványosak, hanem alkalmasak olyan erkölcsi és jellembeli tulajdonságok kifejlesztésére, mint az akaraterő, a bátorság és az önfegyelem. Jóska bácsi 1925-ben, az Eötvös-sportkörben kezdett egyesületben tornázni. Az 1926- 27. évi tanítóképzősök országos tornaversenyén Debrecenben már a nyújtó és korlát országos bajnoka lett. "Kicsi, fűrészpor talajú teremben edzettünk. A szőnyeget nem is ismertük, göcsörtös, merev, ósdi szereken tornáztunk. Szamarat se láttunk, nemhogy lovat. Leginkább azonban a megfelelően képzett edző, a szakember hiányzott. Akkor még teljesen más volt a szertorna, épp hogy kinőtt a gyerekcipőből. Például nagyon kevesen tudták megcsinálni gyűrűn a kézenállást. Nekem Magyarországon az elsők közt sikerült. A szakvezetők szerint én csináltam elsőként a világon nyújtott testtel a hátraszaltót is. Azt aztán nem mondtam meg nekik, hogy mindez az ugródeszka miatt volt. Addig nem igazán láttam deszkát, ha volt is, sokat nem segített. Amikor végre egy valóban jó deszkáról rugaszkodhattam el, akkorát dobott rajtam, hogy meglepetésemben nyújtott testtel csináltam meg a hátraszaltót. Persze ez már nem a gimnáziumi évek alatt történt". Sarlós József 1929-től a Magyar Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol egy életre eljegyezte magát a szertornával. Többszörös magyar baj-
