A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-19 / 2. szám
a hét őrizetlenül hagyni az értékes gyűjteményt, 1992-ben a feleségemmel és a kisfiámmal együtt ide költöztünk. Bútorainkat összezsúfoltuk, hogy minél több emléktárgy férjen el a lakásban, de a padláson is annyi ereklye zsúfolódott össze, hogy abból már két múzeumot is be lehetne rendezni. De nemcsak a házban halmozódnak az emléktárgyak, hanem még az utcára is kerül belőlük: a házigazda azt tervezi,- A hetvenes években jártam Erdélyben, és ez óriási élmény volt a számomra. Annyira lenyűgözött az a szépség, amit ott tapasztaltam, hogy megfogadtam, én is valami hasonlót alkotok. Azt szerettem volna, hogy már az utcán kezdődjék a múlt. Ezért ragaszkodtam a székelykapuhoz, csakhogy nem találtam olyan embert, aki ezt meg is valósíthatná. Aztán amikor hírét vettem, hogy az Erdélyben elkezdődött a falurombolás,ez inspirációt adott Kollárik Dezsőnek, egy idős királyrévi fafaragónak, hogy itt a felvidéken készítsen székelyfalut. Rögtön felkerestem őt, és egy életre szóló barátságot kötöttünk. Amikor később a panelházból ide költöztünk, erre a parasztportára, a régi kapu már olyan állapotban volt, hogy azt mindenképpen ki kellett cserélni, s én akkor elhatároztam, hogy ha már új kapu kell, az csak székelykapu lehet. Akkor kértem meg Dezsi bácsit, faragna-e nekem egyet, és ő igent mondott. GAÁL LÁSZLÓ (A szerző felvételei) hogy a nemrég szerzett régi parasztkocsit a ház előtt állítja ki egy faragott kocsiszín alatt. Olasz reneszánsz a pincében A borospincében egy késői reneszánsz stílusú fal választja el az ivót a boroshordóktól, az ivóban pedig 19. század eleji tálasfogas alatt lehet iszogatni. A házigazda kürti barátai már gyűjtik az ősi szőlőtermesztő eszközöket, hogy azok is ebben a pincében emlékeztessenek a bortermelői hagyományokra. A borospincében végül eljutottunk az erdeti kérdéshez: hogyan jut eszébe valakinek, hogy a felvidéken székelykaput állítson? 1. Kerék Endre portája előtt 2. A borospince is a történelmet idézi 3.A festmény eredetije a Budapesti Szépművészeti Múzeumban található, ezt a másolatot a hosszúfalui Csemadok szervezet számára festette Takács Ferenc vágsellyei lakos.
